Sokan tették már fel a kérdést, vajon mi tartja össze ezt a lassan már önmagával sem beszélő, pártoskodó, oldott kéveként lassan széthulló magyar közösséget itt a Kárpátok között? A válasz meglepően egyszerű: a magyar nyelv. Ez a kapocs, mely alkalmas arra, hogy megszólíthatóak legyünk és merjünk másokat megszólítani.
A győri önkormányzat és az Arrabona Városvédő Egyesület szervezésében immár második alkalommal rendezik meg a látványos eseményt:
Idén is különleges módon emlékezik meg városunk a nemzeti összetartozás napjáról. Június 4-én több száz galamb száll fel a béke üzenetével a Városház térről.
Az Arrabona Városvédő Egyesület köszönetet mond minden győri polgárnak aki jelenlétével megtisztelte a 2024. március 28-án a volt Vaskakas Taverna és Kőtár területén a Győr töröktől való 1598. március 28-29-i visszafoglalása alkalmából tartott megemlékezést.
Sajnos a jelen kor építészeti és főképp hagyományőrző építészeti, városépítési vonatkozásban pozitív várakozásra okot nem ad. Kevés az építészeti alkotások megvalósítására fordítható pénz, a pályázati lehetőségek kiaknázása determinálja a folyamatot, sőt a várható fedezet reménye egészen fals mederbe tereli magát az alkotást is. Tapasztaljuk, tudjuk az elmúlt idők ilyen kísérleteit és saját szemünkkel láthatjuk a megvalósult eredményt is.
Így szól a népdal, ismeri felnőtt gyerek, de vajon érti is? Most mi kaptunk ajándékot, melyet örömmel osztunk meg Önökkel, legfőképp azokkal a honfitársainkkal, akik tevőleg is segítették egyesületünk Szászkútfaluba eljutott misszióját. Ezek a kicsiny gyermekek szeptemberben kezdtek magyarul tanulni. Tessék, a vetés kezd szárba szökkenni, szól a magyar szó tőlünk ezegyszáz kilométerre, az Óhazánkban, az Etelköz határán.