Sajnos a jelen kor építészeti és főképp hagyományőrző építészeti, városépítési vonatkozásban pozitív várakozásra okot nem ad. Kevés az építészeti alkotások megvalósítására fordítható pénz, a pályázati lehetőségek kiaknázása determinálja a folyamatot, sőt a várható fedezet reménye egészen fals mederbe tereli magát az alkotást is. Tapasztaljuk, tudjuk az elmúlt idők ilyen kísérleteit és saját szemünkkel láthatjuk a megvalósult eredményt is. Pedig ezeket a példákat sem a rossz szándék vezette, csak az épült, ami a pályázati feltétekhez alkalmazkodni tudott. Így lett az elvárt karikából végül háromszög, jóllehet mindkettő síkidom, de nemigen hasonlítják egymást.
Most, hogy az egykori Vaskakas Taverna és a közvetlenül mellé épített, úgynevezett Schäffer ház funkcióbővítéssel összekötött felújításának híre járja be a várost, annak védői előtt felrémlenek a közelmúlt kísérteteinek sötét és baljós árnyai. Hazánkban ugyanis a funkcióbővítés együtt jár a modernkedő, úgynevezett kortárs építészeti elemek megjelenésével, melyek felforgatják, eluralják, földbe döngölik épített környezetüket. Ezek alkotói a 21. század válaszát hirdetik a felvetett 21. századi kérdésekre a 21. század építészeti eszközeivel. Szerintünk viszont mindez egyszerű blöff, minden szellemi alapot nélkülöz, pusztán önmegvalósítás, és mint ilyen magamutogató hivalkodás nem való a hangulatos és valós történelemmel rendelkező belvárosok területére.
Ez a tanulmány azért született, hogy egyrészt olyan ismeretekkel vértezze fel a lokálpatrióta polgárt, melyek birtokában nyugodt szívvel dönthet egy valódi műremek sorsáról, másrészt megkönnyíteni szándékozik a döntési joggal felruházott vezetők helyzetét, hogy szakmailag megalapozottan fordítsák jobbra városunk emblematikus történelmi épületegyüttesének jövendőjét.
Bár Győr műemlékekben gazdag város, a reneszánsz épített örökségi elemek vonatkozásában, jól lehet azok alapján jött létre, mégsem bővelkedik. Ahol ez a kivételes stílus még mindig jelen van az a Sforza félbástya, volt Vaskakas Taverna, Kastély bástya és ezek közvetlen környezete. Ha ezt az egyetlen megmaradt történelmi városszövetet a modernizmus hazug és brutális módszereivel felforgatják, már nincs erkölcsi alapunk hangulatos, értékes történelmi belvárosról beszélni városunkban. Nem szabad, hogy megismétlődjék a Duna bástyával és a Vérbástyával megesett cselekmény, a bebetonozás, hangsúlytalanná tevés és idegen dimenzióba állítás. Meg kell akadályozni archaikus városképeink erőszakos megváltoztatását, száműzve a kádárista primitivizmus szemléletét. Sajnos jól fizetett hívei eleget gyakorolták már közpénzen a műfajt, emlékművet állítva maguknak és a kor szemléletének, mely „alkotásaikat” itt a világra engedte.
Szerintünk elég már az intő példa, ahhoz bizonyosan, hogy bölcs és megfontolt döntés születik a győri reneszánsz erőd ezen utolsó még épségben lévő darabján. Hiszen annak az erődnek utolsó még megmaradt szakaszáról beszélünk, melyet Európa Védőbástyájának hívtak és Maradék Magyar Hazánkat védte a teljes földrésszel egyben. Védte az embert, a keresztény hitet és kultúrát. Ezt nem kell kiegészíteni, pláne nem utólagosan, hamis ideológiák általi késztetéssel, nincs itt szükség sem plusz épülettömegre, sem a 80-as évek ABC áruházait idéző plusz szintekre.
A dolgunk itt az, tiszteljük, szeressük, ha kell védjük meg és tegyük még épebbé egészebbé, hogy unokáink számára is megmaradhasson!
Győr, 2023. december 28.
Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület
