Elsőképp nagyon köszönjük a szép karácsonyi műsort, és nagyon örülünk, hogy ennek az örömnek részesei lehettünk. Az ilyen események igazolják, hogy magyar és magyar között nem számítanak a határok, a rendszerek és a földrajzi távolság, ha van szeretet. Ez a szeretet és a testvérségünk biztos tudata vezérli azokat az önkénteseket, akik tisztában vannak a moldvai magyarság rendkívüli szerepével, megmaradásának, gyarapodásának fontosságával.
Úgy tanultuk, hogy Kossuth híres felirati beszéde volt az, ami indukálta a forradalmat, de tudni kell, hogy ezt megelőzően a győri Balogh Kornél írt egy beadványt és Kossuth Lajos ehhez írta hozzá a saját beszédét. Balogh Kornél győri születésű (1804–1880), az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen Győr megye követe, a megyei konzervatívak egyik vezető egyénisége volt.
Mi, győriek nagyon büszkék lehetünk március 15-ével kapcsolatban. Az 1848 polgári forradalom ugyanis valójában Győrben kezdődött.
Győri ember volt, aki kiváltotta ennek a két évnek az eseményeit. Városunk követét ekkoriban Balogh Kornélnak hívták. Ő volt az, aki a Metternich-féle machinációkra rájött. Balogh Pozsonyban csatlakozott Kossuth Lajoshoz, aki az országgyűlésen elmondta híres beszédét.
A győri cégérek valaha európai szinten híresek, jegyzettek voltak, gondoljunk csak az Aranyhajóra, vagy a Vastuskóra. A mai napig számos klasszikusnak mondott régebbi és újabb cégér színesíti a győri belváros utcaképét, hírül adva a járókelőknek, érdeklődőknek vajon milyen árudával, vagy szolgáltatással találkoznak a cégér melletti ajtón belépve.
Cégér alatt általában értjük az egyszerű, festett falsíkban elhelyezett, vagy az arra merőlegesen álló pléhtáblát, de ide szoktuk sorolni az egyes szakmák jellemző szerszámait stilizáltan, vagy realisztikusan ábrázoló műveket, sőt az egészen díszes térben is megjelenő szobrászi műgonddal létrehozott alkotásokat is.
Az év vége közeledve, az ember számvetést tesz az ez időben elvégzettekről, és természetesen azokról is, mely ügyek be nem végződtek, vagy akár el sem kezdődtek. Nem szeretnék itt szót ejteni nehéz gazdasági helyzetről, háborúról, járványról, mert mindezek rosszak, de tőlünk teljesen függetlenek. Én úgy vélem nekünk ebben a korban kell élnünk és alkotnunk, annak minden nehézségével és szépségével. Az idei év gazdag volt történésekben, kezdve az emberi oldalával, egyesületünk több új tagtárssal gyarapodott, olyan emberekkel, akik szinte azonnal a sűrűjébe csöppentek a feladatoknak, de meg nem hátrálva vállalták az aktív önkéntes munkát.