A révfalui nagy fal

Nem kell már Berlinbe menni drága pénzen, hogy ott turistalátványosság gyanánt az egykori fal néhány mára meghagyott szakaszát megtekintsük. A berlini fal úgy gondolta, ha Mohamed nem megy a hegyhez, hát a hegy megy Mohamedhez. Oda is költözött a Szövetség utca és az Új Bácsai útnak nevezett új út és rámpa partjára, Somogyi képviselő regnálásának és asszisztenciájának idején. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy az általa képviselt városrészben turistalátványosságot hoz létre. Próbálkozott is sokáig Révfalu arculatának átszabásával, végül sikerrel járt. Somogyi képviselő mindjárt itteni landolása után munkához látott. Ide rittyentette a Kővitorla szobrot, melynek már neve is maga volt az…

Tovább olvasom

Cél a centrum – 4. rész – Memento mori

     A reformkor mindent megreformálni, átalakítani, polgárosítani vágyó szelleme néha olyan formában is alakot volt képes ölteni, mely épített örökségünk vesztét okozta. Így járt Győrben 1833-ban a Duna kapu, mely a megnövekedett rakparti forgalom – elsősorban a gabonakereskedelem – fizikai akadályát képezte. A kapu előbb Vízi kapuként volt ismert, de áteresztő képessége főleg ebbéli – „vízi” státusa miatti – keresztmetszete nem volt képes a megnövekedett kapacitás lebonyolításra. Az akkori hatalom úgy ítélte, a kaput el kell bontani. Nem számított, hogy az hordozta a vaskakast, hogy a reneszánsz erődépítés egyik első épített emléke volt, pusztulnia kellett, mert dübörgött a gazdaság. Márpedig…

Tovább olvasom

Cél a centrum – 3. rész – Aki kapja, marja

     A falka elméletével már igen sokan foglalkoztak, tengernyi kötet áll az érdeklődők részére a tudományos és a népszerű irodalom, vagy egyéb műfajok területén. Mi nem ezt a tudományos megközelítést kívánjuk tovább alakítani, csak ezen terület ismeretanyagából merítve néhány jelenségre, párhuzamra szeretnénk felhívni a figyelmet. A falka az együvé tartozás, legtöbbször rokoni, illetve megélhetési okok fennállása miatt összeállt, területek leuralására, és a minél eredményesebb zsákmányszerzésre az evolúció által létrehozott organikus szervezet. Jellemző sajátja, mozgató rugója a terület territóriummá tétele, melyen kiterjedése (kiterjesztése) folytán megfelelő szinten biztosítható a falka számára a zsákmány minél eredményesebb megszerzése, ezzel a saját fajának (fajtájának) minél…

Tovább olvasom

Cél a centrum – 2. rész – Kapkod, mint Bernát a ménkőhöz

     Jelen felgyorsult korunkban az: „Adj Uram Isten, de azonnal” világában kell, hogy éljünk. Itt a mérhetetlen iparűzési adó, mely, mintha az ügyet valamely fortélyos félelem igazgatná, azonnali pénzköltésre ingerli az arra szavazattal magukat feljogosítva érzőket. Így aztán a szűk baráti társaságok leülnek és ötleteket szülnek – más változatban Channan már kilobbizta mit is lehetne itt közpénzből elkövetni. Ezen teóriákat igazolhatja, hogy itt a szakma valójában csak az ötletgyár műszaki alátámasztója, vagy gyakorlati megvalósítója, lásd korábban a sportcsarnok és helyének keresése, vagy éppen a Püspökerdő szállodával történő beépítésének ügyét. Rég elmúlt már az idő, amikor emberöltőkre ható urbanisztikai fejlesztéseket szakértők…

Tovább olvasom

Cél a centrum – 1. rész – Orbán Viktor fején találta a szöget

     Mióta városunkban járt a miniszterelnök, és oly sok mindent ígért, kétségek és a remény között hányódunk. Kétségek között, hiszen a győri „városfejlesztés”, a majd én egy személyben eldöntöm magatartás eddig urbanisztikai, városképi és város-komfort tekintetben az elkövetkezendőkre sem ígér túl sok bíztatót. Inkább „város-fejvesztés” ez a folyamat; lásd Győr közlekedési kérdései című sorozatunkat. Ugyanakkor bizakodással telve, mert a legfőbb magyar közjogi máltóságnak kellett felismernie, és a győriek számára levezetnie, mire is van itt a nyugat kapujában valójában szükség. Nyilván helyi erők is segítették a miniszterelnök munkáját, így egyesületünk is, hiszen már régóta ismer bennünket. Lásd a Duna bástyáért vívott…

Tovább olvasom