Sajnos nagyon kevesen tudják, milyen nagyszerű ünnep köszön ránk augusztus 6-án.
1849. augusztus 1-én Klapka György honvédtábornok vezetésével a komáromi védsereg kitört a várat ostromló egyesült osztrák és orosz sereg szorításából, Ács község határában gyakorlatilag ronggyá verve azt augusztus 3-án (herkálypusztai csata) és a jelzett 6-i napon maga Klapka és törzskara is elfoglalta Győrt. Az első honvéd egységek már 4-5-én visszafoglalták Győrt.
A képviselőtestület előtt ünnepi beszédet mondott és elismeréseket adott át Dézsi Csaba András polgármester a városháza dísztermében, majd megkoszorúzták Szent László király szobrát a Káptalandombon.
831 évvel ezelőtt ezen a napon avatták szentté László királyt, azt az Árpád-házi uralkodót, aki Győr életében fontos jelentőséggel bír. A Budapesten őrzött Szent Korona és Szent Jobb mellett a harmadik legfőbb nemzeti jelképünket, a hermát, több mint 400 éve őrizzük városunkban.
Nem lehet felhőtlenül örülni városunkban ennek az amúgy igencsak pozitív ténynek. Az elmúlt alig tíz évben a győri várral kapcsolatos felfedezések a győriek körében szinte a teljes érdektelenség körében zajlottak. Idén júniusban a Móricz Zs. rakparton régészeti kutatás során a múzeum munkatársai napvilágra hozták a Vérbástya (Szentdombi bástya) falainak megmaradt a képeken is látható szakaszát. Ezzel rövid periódus alatt, tíz éven belül már ötödik alkalommal kerül elő a föld alól a vár egy-egy épített része.
2023. május 25-én Szőcs Levente Barátunk felszerelte a Czapp József és Németh János bátor tettére, a Pálffy híd felrobbantásának 1945. március 28-án történt megakadályozására emlékeztető kompozíció talapzatára a koszsorú akasztót és az alkotókra emlékeztető táblát. Ez utóbbi szövege: „Állította az Arrabona Városvédő Egyesület 2023. március 28-án Szabó Gyula tervei alapján”
Különleges módon ünneplik majd Győrben a nemzeti összetartozás napját. A pénteki eseményen galambok százai szállnak majd fel, hirdetve a békét.