Kevesen tudják, hogy az utolsó szabad magyar város Győr volt az 1848–49-es szabadságharc során: szinte egy egész világ ellenében foglalták vissza a magyar hősök, azaz a szabadság véres zászlóit tényleg itt hordozták hazánkban utoljára. Augusztus 6-án ünnepeljük, hogy Klapka György bevette a várost az osztrákoktól, azokban a napokban született meg a világhírű Klapka-induló.
Klapka György honvéd tábornok vezetésével 1849. augusztus 1-jén a komáromi védsereg kitört a várat ostromló egyesült osztrák és orosz sereg szorításából, augusztus 3-án Ács határában tönkreverve azt (ez volt a herkálypusztai csata), majd augusztus 6-án maga Klapka és törzskara is elfoglalta Győrt – elevenítette fel lapunknak Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke. Az első honvédegységek már 4–5-én visszafoglalták Győrt.
Szabó Gyula úgy folytatta: 1849 júniusában egy súlyosan sebesült honvéd megszökött a hatvani hadikórházból, átbotorkálva a frontokon mankóval fegyveres szolgálattételre jelentkezett Komáromban, és kérte, hogy Klapkával személyesen találkozhasson.
Kérése meghallgatást nyert, de a találkozó alkalmával a fővezér megtiltotta a honvédnek a fegyveres szolgálatot, közölvén vele, hogy egy nemzeti kincs. A „lelepleződött” Egressy Béni a szuronyos puska helyett karmesteri pálcát kapott, és a komáromi honvédzenekar vezetői kinevezését is elfogadta. Akkor írta meg – Győr bevételének tisztelegve, vagy tán honvédjeinket lelkesítve – az azóta világhírre szert tett Klapka-indulót. Hivatalosan augusztus 4-én adták elő Komáromban először. Így valószínű, hogy ez által az induló által is buzdítva vonultak be honvéd hőseink Győrbe, sokan szülővárosukba, és tartották meg azt egészen augusztus 15-ig – fogalmazott a városvédő egyesület elnöke.
Az utolsó szabad magyar város Győr volt az 1848–49-es szabadságharc során: amikor augusztus 13-án a magyar honvédfősereg Világosnál már letette a fegyvert, Győr még mindig szabad város volt, tartotta a bátor honvédsereg. Nem másodsorban Egressy Béni Klapka-indulója – melyet a Győrt visszavevő hősöknek szentelt – azóta is bátorságot és hitet önt minden honfitársunkba – emelte ki Szabó Gyula. Érdekességként hozzátette, hogy Győr második visszafoglalásának emlékezetére még Győr-kereszt is épült a döntő ácsi csatahelyen. Lehetséges, hogy a kicsiny emlékobeliszk még ma is áll az ácsi határban. Az osztrákok annyira féltek e győri eseménytől, hogy csak 1870-ben engedték a kis méretű obeliszket (emlékkövet) felállítani. Győr 1849-es visszafoglalásáról szombaton (augusztus 5-én) 17.30-kor emlékeznek meg Győrben a Radó-szigeten a Zenepavilonnál, ahol Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő tart díszbeszédet, és a tervek szerint a Klapka-induló is megszólal.
Forrás: Kisalfold