Üvegház és játszótér – közlemény

A facebook-oldalunkon egyesületünk két posztot is közölt az elmúlt hetekben, két Kisalföldben megjelent újságcikkel kapcsolatban. Mindkét poszttal kapcsolatban olyan kommentárok jelentek meg, melyek nem tükrözik egyesületünk véleményét, egyikük-másikuk pedig csak győri legenda. A felkerült kommentárok tartalmával későn szembesült egyesületünk vezetősége, de azoktól a leghatározottabb mértékben elhatárolódunk. Tesszük ezt azért, mert bár építészeti véleményünk nagyban egyezik az elhangzottakkal, de az igazolhatatlan állításokhoz, érzelemnyilvánításokhoz egyesületünk nevét nem adhatja. Egyesületünk véleménye a két témával kapcsolatban röviden a következő: A Duna-bástyáért vívott hosszas küzdelmünket sokan ismerik, és még többen magyarázzák félre – lelkük rajta. Ami a bástya bebetonozása kapcsán történt az több mint sajnálatos,…

Tovább olvasom

Közlekedési gondolatok – a német újraegyesítés hatása Győr közlekedésére

A Tanácsköztársaság útjának (ma Szent István út) kapuját több tényező együttes hatása tette be olyan egyesült erővel, hogy az népmozgalmat volt képes indukálni, a méltán híres Reflex Környezetvédő Egyesület megalakulását. Mert mi is volt a helyzet akkoriban? Ahogy az előzmények során is írtuk Győrön keresztülvágni nyugat-keleti irányban túl egyszerű lett, szinte átrohanási lehetőség kínálkozott, csak éppen alternatíva nélkül. A Mákos-dűlő irányából az új egyenes nyomvonalú széles úton át az egyszeri utazó a Béke-hídon keresztül azonnal Győr szívében találta magát, ha akarta, ha nem. Innen szó szerint a Városház elől indult az út a Balaton, a rendező pályaudvar tövéből meg Székesfehérvár…

Tovább olvasom

Jó reggelt, Laczó Balázs!

Laczó Balázs 2017. február 13-án, hétfőn közölte álláspontját a Kisalföld nyomtatott változatában, Házak városa címmel: Azt mondják, jobb később, mint soha. Bár a vázolt probléma – tudniillik az eszetlen ad hoc építkezések városszerte – idővel egyre csak nagyobb lesz. Biztató, hogy kisalföldes berkekben is kezdenek kinyílni a szemek, a sűrű ködbe egyre többször hatol be a napfény. Egyesületünk évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az óriási ütemű győri lakás- és egyéb célú építések csak a helyzetbe hozott haverok mekkája, egyébként senki másnak nem származik belőle semmi jó. Az építőanyagárak emelkedtek, velük együtt a négyzetméterárak is, csak éppen az…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – válaszok az Építész Kamara kérdéseire

Tisztelt Kollégák! Sajnálatos, de nem tudtam elég hamar reagálni a kérdésekre, így jelen formában, az Arrabona Városvédő Egyesületen keresztül adom közre véleményemet. A téma jelenleg is húsba vágóan aktuális, legyen valaki a barikád innenső, vagy túlsó oldalán. A 300 négyzetméteresnél kisebb, csak lakást tartalmazó új építésű épületek építési engedély kötelem alóli kivonása – újabban az e mértékig bővített lakóházakkal is ugyanez a helyzet – alaposan felkavarta a szakmát. Milyen építtetői reakciókat váltott ki az új eljárás? Megértették-e, hogy bár az eljárás elvileg egyszerűsödött, a tervezési munka inkább több lett? Mennyire sikerül ezt érvényesíteni a tervezési díjakban? Az építtetők – ahogy…

Tovább olvasom

Közlekedési gondolatok – a zsák

Sziget 1905-ös Győrhöz való csatolásáig önálló település volt, melynek természetes határa az akkori Rábca (ma Bercsényi-liget) vonalán húzódott, nyugatról és északról a Mosoni-Duna és annak kiterjedt kiöntései, morotva ágai, valamint a Püspökerdő határolták. Önállóságának, önálló fejlődésének mindezen környezeti korlátok nemhogy akadályt, hanem igen sajátságos fejlődési irányt szabtak. A millennium korára Sziget, mint kisváros rendkívüli fejlettséget mutatott, burkolt, csatornázott, vezetékes vízzel ellátott, közvilágítással bíró közterületeinek tényleges mérhető felülete volt nagyobb, mint a Belvárosé. Akkori vonatkozásában igen jelentős iparral Például Koestlin (keksz) gyár, Olajgyár, Ecetgyár, jelentős kereskedelemmel (ennek emlékei a vámházak Ráth Mátyás tér, Szarvas u.), kórházzal (Győr első kórházával!), egyházi intézményekkel…

Tovább olvasom