Tisztelt Kollégák!
Sajnálatos, de nem tudtam elég hamar reagálni a kérdésekre, így jelen formában, az Arrabona Városvédő Egyesületen keresztül adom közre véleményemet. A téma jelenleg is húsba vágóan aktuális, legyen valaki a barikád innenső, vagy túlsó oldalán. A 300 négyzetméteresnél kisebb, csak lakást tartalmazó új építésű épületek építési engedély kötelem alóli kivonása – újabban az e mértékig bővített lakóházakkal is ugyanez a helyzet – alaposan felkavarta a szakmát.
Milyen építtetői reakciókat váltott ki az új eljárás? Megértették-e, hogy bár az eljárás elvileg egyszerűsödött, a tervezési munka inkább több lett? Mennyire sikerül ezt érvényesíteni a tervezési díjakban?
Az építtetők – ahogy jelenkorunk embereinek többsége is – kizárólag az internet világából, illetve az ilyen felületekről leképzett félinformációk világából veszi élete valamennyi területéhez információit. Így a drasztikus változtatások óta a legteljesebb zűrzavar uralkodik az építtetők, megrendelők, beruházók köreiben, melyet egyre fokoz és avat kaotikussá a naponta rájuk zúdított információtömeg. Az építtetők reakciói a legszélesebb skálán mozognak, melyet fűtött és fűt a talmi szabadságérzet, a hatóságtól való megszabadulás pszeudo-sugallata. Lássuk be, a jelenleg hatalomban regnálók, hogy agyuk fényét növeljék, így adták ezt be a népnek. Az építtetők többségét nem érdekli az építkezés engedélyezése körüli procedúra, legfeljebb annak időintervalluma és anyagi vonzata. Azaz nem is értik, de nem is érdekli őket az eljárás. Minél jobban felkészült volt egy kolléga, annál gyorsabban ontotta, töltötte fel terveit, és a kezdetekben a kapkodás jelei voltak jól kivehetők. Régi magyar szokás szerint gyorsan, mielőtt megint megváltoztatják a játékszabályokat. Az eredményt – az épített környezetben okozott kárt – a saját szemünkkel láthatjuk.
A beharangozott CSOK és egyéb kedvezmények olyan nehezen, és a feltételek miatt kevesek számára voltak elérhetők, hogy ez a magánerős építésekre befolyást nem gyakorolt. Az eladó lakások ügyeskedői viszont már jó előre felkészülve nagyot kaszáltak – sikerrel halásztak a zavarosban. A beruházók, építtetők többségét nem a tervezési munka növekménye, hanem a tervezési díj érdekli. Ugyanakkor, ha valaki ebben az országban új lakóházat szeretne építeni, netán a régit bővíteni, egyszerűen nincs más lehetősége. Vagy fizet, mint a katonatiszt, vagy nem épít. Hát ide sikerült eljutni kedves jogász urak. Szakmai körökből vett információk szerint a tervezési díjak jelentősen emelkedtek, ezt érvényesíteni csak felkapott, divatos és kellően arrivált pályatársaink tudják.
Mennyiben zavart bele az elmúlt 1 évben történt többszöri jogszabályváltozás a tervezési folyamatba?
Sajnálatos, de alaposan belezavart, olyannyira, hogy voltak hónapok, amikor a szakértők sem tudták mit is kell valójában kinek és milyen tartalommal benyújtani. Ez a kép az idő múltával nem tisztult, mert az újabb és újabb módosítások, betoldások, műszakilag egzaktul meg nem fogalmazott elvárások száma csak nőtt. A „legszebb” ezek közül talán a GPS koordináták igénylése volt a földhivataloknál. De hasonló „mély szakmaiságról” tett tanúbizonyságot a szakágak szerepeltetése teljeskörűen, kötelezően, majd hirtelen egy állásfoglalás alapján az építész „belátása” szerint. Látszik a kapkodás és a fiatal jogászhallgatóból alig cseperedett, de magas posztot betöltő ügyvédbojtárok improvizálása. Félő, hogy mindez szakmánk tönkremenetelét is okozza hamarosan.
Mennyire egyértelmű a számotokra és az építtető számára a készítendő tervdokumentáció tartalma? Mennyire fogékonyak az építtetők a szakági munkarészek készítésének kötelezettségére? Mennyire felkészültek a Mérnök Kamara szakági tervezői az elvégzendő feladatra, értik-e, mit kellene készíteniük, van-e megfelelő mennyiségű kapacitás? Mennyire gyakori a generál tervezési megbízás, és milyen arányban fordulnak elő az önálló, tervezőnkénti megbízások?
A tervdokumentáció tartalma az elmúlt időben követelmény szinten is káros mértékben és sokszor változott, mely az amúgy is kaotikus állapotokat csak rontotta. A kérdésekre összefogottan válaszként elmondható, hogy a szakági tervezők száma a képzések és az eddigi egyébként sokkal jobb és sok éven át gyakorolt struktúra miatt jóval kevesebb, mint az építészeké. A jogszabályi változásuk miatt a csip-csup ügyekben való szerepeltetésük az időbeliségnek sőt a szakmaiságnak sem tesz jót. Mivel kevesen vannak és a feladatok száma váratlanul, hirtelen és drámai mértékben nőtt, ezt a jelenlegi gyakorló szakági tervezők csak jelentős késésekkel, vagy kapkodással képesek megvalósítani. Az építtetőket akkor érinti a szakági tervező bevonása, amikor emiatt heteket csúszik a terv, illetve az anyagi vonzat kifizetendő tervezési díjban manifesztálódik. Mivel a kiviteli tervek tartalma a jogszabályalkotók jóvoltából egzaktul meg nem határozott, hogyan várható el bárkitől, hogy a „nesze semmi, fogd meg jól” tartományból a megértés napvilágára jusson? Itt megint és újra a beavatkozó jogászokat kell kárhoztatni, ők a baj okozói egyértelműen! Mivel az építtetők többségének fogalma sincs a generál megbízásról, ők háztervezést rendelnek meg, aztán szembesülnek a „bús magyar valósággal.” Ebből adódóan e témakörben szinte minden megbízás, kivételek az építéssel (kivitelezéssel) együttes formulák, egyedi jellegűek.
Mennyire segítőkészek, mennyire partnerek a partvonalon kívülre került építési hatóságok az adott tervezési területre vonatkozó beépítési paraméterekkel, szabályozási előírásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásban?
Az építési hatóságok elmondják mi egy adott építési övezet besorolása, többet mit tehetnek? A gond az eljáró járási hivatalokkal lesz hamarosan, mert a legtöbb, főleg a kisebb települések szabályozási terve és helyi építési előírásai, nekik nincs meg és az interneten sincsenek fent, papíralapúak. De még nagyobb gond, hogy az engedély nélkül építhető és bővíthető épületek többségénél csak a csökkentett tartalmú előírások alkalmazandóak a jogalkotók szándéka szerint – ez viszont botrány. Lássunk példát is: ha egy lakóházban van egy iroda helyiség az engedélyköteles, vonatkozik rá az összes előírás; ha csak lakásból áll ugyanezen kubatúrájú épület, csak a csökkentett előírásokkal kell számolni. Hát hol élünk?
Mennyire felhasználóbarát az elektronikus feltöltési felület, tapasztaltok-e ismétlődő szoftver hibákat?
Már az ÉTDR rendszerben való feltöltéseknél jeleztük, nincs mód az esetlegesen hibás anyagok visszavonására, például ha valaki elír valamit, így nagy tervanyagnál nagyszámú selejt is ott díszlik a felületen.
Mennyire érti, fogadja el az építtető a tervezői művezetés szükségességét? Mennyire működik a tervezői művezetés a gyakorlatban, mennyire partner benne az építtető és a kivitelező? Sikerül-e érvényesíteni a jogszabályban említett 6 alkalomra vonatkozó díjat?
Nincs érdemi gyakorlati tapasztalatom.
Mennyire felkészültek az Építésfelügyelet munkatársai az ellenőrzések során? Ismerik-e az adott tervezési területre vonatkozó előírásokat? Ismerik-e, értik-e a jogszabályt, vannak-e jogszabály értelmezési eltérések? Előfordul-e, hogy nem tarják megfelelőnek a feltöltött tervdokumentációt? Ha igen, meg tudják-e indokolni?
Az építésfelügyeleti kollégák felkészültek, humánusak, a megyénkben egységes a jogszabályértelmezés – már amit értelmezni lehet. A feltöltött tervdokumentációk a kusza háttérszabályozás miatt igencsak eltérő tartalmúak, de mi is a helyzet: A 482/2016. (XII.28.) Korm. rendelet módosította – többek között – a 191/ 2009. (IX.15.) sz. Korm. rendeletet, amely szerint 2017.01.01-től hatályon kívül helyezte a 20. §-ával az eredeti rendelet 1. mellékletének II. pontját és kiegészítette a melléklet I. pontját – a 18. §-ával – az alábbiak szerint: „7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.” Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott. Így döntse el ki-ki józan belátása szerint mit nevez kiviteli tervnek, esetleg csökkentett tartalmú kiviteli tervnek, stb.
Van-e tapasztalatotok arról, hogy hogyan viszonyulnak az egyéb hatóságok, a bankok az új rendszerhez? Kérnek-e olyan dokumentumokat, terveket a pénzintézetek, amikről nem szól a jogszabály?
Nincs gyakorlati tapasztalatom.
Mi a véleményetek arról, hogy az új eljárás milyen hatással van az építési minőségre, az épített környezetre? Mi a véleményetek az egész eljárásról?
Az építőiparban minden alá van rendelve a profitnak, így a beruházási szemlélet egyre tolódik a profitorientáltság felé. Ennek eredménye nem a településkép javulása, hanem a kivitelezői, mindent még egyszerűbben és még olcsóbban szemléletből fakadó építési tevékenység. A települések arculata immár építészeti nívó vonatkozásban ezen épületek tekintetében kikerült a szakmai kontroll alól. Az eljárás mai állapotában a kiviteli tervek egzakt műszaki szükségességének és azok tartalmi követelményei meghatározásának hiányában csak diszkrét túlzással nevezhető jogszabállyal alátámasztottnak, így törvényesnek. Olyan ez kérem, mintha az autó csak kasztniból állna, motor nélkül. Az épített környezet alakításának lehetősége minden tekintetben kicsúszott az építészek kezéből, jogorvoslat, jogbiztonság pedig sehol. Szigorúbb ellenőrzés esetén majd az építkezés végén derül ki a létrehozott alkotásról, melyben építtetői oldalról gyakran egy élet munkája, vagy súlyos kölcsön terhe lapul, hogy nem felel meg az időközben ki tudja hányszor megváltoztatott, de éppen akkor aktuális építésjogi környezetnek. Csak jogi környezetről beszélhetünk, építettről szó sem esik.