Így szól a népdal, ismeri felnőtt gyerek, de vajon érti is? Most mi kaptunk ajándékot, melyet örömmel osztunk meg Önökkel, legfőképp azokkal a honfitársainkkal, akik tevőleg is segítették egyesületünk Szászkútfaluba eljutott misszióját. Ezek a kicsiny gyermekek szeptemberben kezdtek magyarul tanulni. Tessék, a vetés kezd szárba szökkenni, szól a magyar szó tőlünk ezegyszáz kilométerre, az Óhazánkban, az Etelköz határán.
A képviselőtestület előtt ünnepi beszédet mondott és elismeréseket adott át Dézsi Csaba András polgármester a városháza dísztermében, majd megkoszorúzták Szent László király szobrát a Káptalandombon.
831 évvel ezelőtt ezen a napon avatták szentté László királyt, azt az Árpád-házi uralkodót, aki Győr életében fontos jelentőséggel bír. A Budapesten őrzött Szent Korona és Szent Jobb mellett a harmadik legfőbb nemzeti jelképünket, a hermát, több mint 400 éve őrizzük városunkban.
Szülővárosuk, szűkebb hazájuk, otthonuk ügyeiről van szó. Jogukban áll tudni, hogy hosszú ideje már-már Don Quijote-i küzdelmet folytatunk a magukat mindenkinél felsőbbrendűnek képzelő hivatalnokokkal. Azokkal, akik azért kapják mindannyiunk adójából a fizetésüket, hogy a KÖZ érdekeit szolgálják. Újra írjuk: szolgálják; ám esetünkben nem teszik, és ezt meg kell tudnia a közvéleménynek is.
A színház létrejöttével kapcsolatosan rengeteg dologról lehetne megemlékezni. Például: a város fejlődése hogyan erősítette föl az új színházépület szükségességét? Milyen erős volt a helyi akarat és milyen erős volt az ellenszél? Hogyan indult be a tervezés? Mennyi előtanulmány előzte azt meg?
Hónapokig tartott Győr Rába-parti sétánya, a Zechmeister utca részleges felújítása, amikor a többi között két nap alatt kivágták a valamikori Rába-szer hatalmas lombkoronájú fáit azzal az indokkal, hogy betegek és öregek. (Micsoda ideológia: a betegeket és öregeket el kell pusztítani,… Read More »Győr többet érdemel(ne) – Jó munkához idő kell?