A cél idén Gorzafalva lenne, mely Oituz vagy magyarul Ojtoz. Ez a település a gyakran változó történelmi Magyarország határán fekszik. A köznyelv szerint a Kárpát szorosban áll Magyar-Ojtoz, a szoroson kívül áll Román-Ojtoz. Ez persze nem a valós etnikai helyzet elnevezésben öltött manifesztuma. Mert a régi Gorzafalva, a mai Ojtoz most is két megyébe esik és eltérő az arculatja is.
Kedves Nézőink, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökeként bátran ajánlom Önöknek az
egyesület 2024. szeptember 12-15. között zajlott adományozó útjának filmes dokumentumát.
E kis filmmel szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak akik a legkülönfélébb formában
segítették ezt a valóban különleges és sok tekintetben rekordnak is tekinthető segélyutat.
Másodsorban szeretnénk, ha minél többen felismernék, hogy egy össz-magyarságot érintő
ügyben nem elegek a míves gondolatok, a szép szavak, itt konkrét és hasznos cselekedetek
szükségesek.
Kedves adakozók, legelőször is Önöknek szeretnék köszönetet mondani, azoknak, aki ebben a valóban nehéz helyzetben, amikor egészen komoly egzisztenciális gondok gyötrik az embert, nem sajnáltak időt, fáradságot, nem kímélték a pénztárcájukat sem. hogy összejöhessen az a minden tekintetben sikeres segélyút.
Soha előtte ennyi ajándékot nem adtak még össze, komolyan mondom, alig tudtuk belepréselni magunkat a Bencés Perjelség által rendelkezésünkre bocsátott járműbe.
Sokan tették már fel a kérdést, vajon mi tartja össze ezt a lassan már önmagával sem beszélő, pártoskodó, oldott kéveként lassan széthulló magyar közösséget itt a Kárpátok között? A válasz meglepően egyszerű: a magyar nyelv. Ez a kapocs, mely alkalmas arra, hogy megszólíthatóak legyünk és merjünk másokat megszólítani.
Így szól a népdal, ismeri felnőtt gyerek, de vajon érti is? Most mi kaptunk ajándékot, melyet örömmel osztunk meg Önökkel, legfőképp azokkal a honfitársainkkal, akik tevőleg is segítették egyesületünk Szászkútfaluba eljutott misszióját. Ezek a kicsiny gyermekek szeptemberben kezdtek magyarul tanulni. Tessék, a vetés kezd szárba szökkenni, szól a magyar szó tőlünk ezegyszáz kilométerre, az Óhazánkban, az Etelköz határán.