Az Arrabona Városvédő Egyesület kiemelt tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a győr töröktől 1598. március 29-én történt visszafoglalása alkalmából történő nyílt bástyanapra és
megemlékezésre.
Az esemény életkorhoz nem kötött, jó szórakozás felnőttnek és gyereknek egyaránt.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség.
Az Arrabona Városvédő Egyesület elnökeként abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy a képernyőn keresztül szemlélhetem néhai édesapám és hálaisten egészségben élő édesanyám tanúságtételét városunkat érintő, szomorú történelmi eseményről. A két esemény valójában igencsak összefügg egymással, lévén egyik Győr 1944-es bombázása, a másik Boldog Apor Vilmos mártírhalála, mely néhány nappal városunk eleste után történt.
Néhai id. Szabó Gyula Pro Urbe díjas építész 2010. évben hunyt el, a Boldog Apor Vilmos mártíromságának körülményeit bemutató dokumentumfilmet az RTL Klub stábja halála előtt nem sokkal, 2009-ben rögzítette.
Czvikovszky Tamás író, lokálpatrióta összefoglalta beszédében az általa írt, szerkesztett trilógia könyveit, cím szerint: A nyugat kapuja, Mesteri Mesterek 1 illetve Mesteri Mesterek 2. részét. Szalay Gyula, Lakatos Gy. László munkáját dicsérte Tamás és kiemelte a legújabb kötetben Nagy István és Torma Attila szerepét.
Az 1944. november 17-ei győri bombatámadás áldozataira emlékeztek a Széchenyi-egyetem és az Arrabona Városvédő Egyesület tagjai pénteken.
Az Áldozat utcai emlékhelyen tartott koszorúzáson és gyertyagyújtáson beszédet mondott Smuk Péter dékán és Szabó Gyula egyesületi elnök.
Az egyetem Állam és Jogtudományi Karának épülete helyén álló egykori Torkos kastélyban a szövetséges légierő bombatámadása következtében 61-en haltak meg.
Az ember nem mindennap jár Moldvában, nem visznek arra kényelmes utak, messze is van, nincsenek sem épített sem természeti különlegességek. Legtöbben azt sem tudjuk, hogy Moldva nem azonos Moldovával. Moldva kívül esik a Kárpátokon, nem része Erdélynek, a híradásokból nem hallani róla, mintha álom ülné ezt a vidéket.
A kevesekből is csak kevesen tudják, hogy sok százezer magyar lakja ezt a vidéket, akiket moldvai magyar csángóknak hívunk. Itt nyomokban él még a régi ízes beszéd, tartják a vallást, vannak pontok, ahol megélik a hagyományt, sőt az a mindennapok része.