Kedves nézők!
Az Arrabona Városvédő Egyesület elnökeként abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy a képernyőn keresztül szemlélhetem néhai édesapám és hálaisten egészségben élő édesanyám tanúságtételét városunkat érintő, szomorú történelmi eseményről. A két esemény valójában igencsak összefügg egymással, lévén egyik Győr 1944-es bombázása, a másik Boldog Apor Vilmos mártírhalála, mely néhány nappal városunk eleste után történt.
Néhai id. Szabó Gyula Pro Urbe díjas építész 2010. évben hunyt el, a Boldog Apor Vilmos mártíromságának körülményeit bemutató dokumentumfilmet az RTL Klub stábja halála előtt nem sokkal, 2009-ben rögzítette. A film által feltárt súlyos történelmi kor, a II. Világháború vége, a világégés újból, most már teljes valóságában elérte Győrt, az oroszok a várost március 28-án elfoglalják. A Püspökvárban és főleg annak kazamata rendszerében rengeteg a menekült, sok a fiatal nő. Az orosz katonák részegen nők után kutatnak, és megtalálják a rejtekhelyet.
Forrás: RTL
Édesanyám özv. Szabó Gyuláné az MTV 5-nek idén 2024-ben adott interjút. Ő gyermekként élte át a győri bombázásokat és az ostromot. Mindvégig itt helyben tartózkodott családjával, így igazán közelről volt kénytelen szemlélni a szörnyű eseményeket. Igazán különleges élmény hallgatni egy város pusztításáról szól gyermeki élmény füzért. Mindezt igazán személyes tapasztalásokkal és családtörténeti epizódokkal tarkítva.
Forrás: Médiaklikk
Idén Győr bombázásának 80. évfordulója van, a tragikus eseményekre az Önkormányzat is emlékezett. Jövőre, 2025-ben Boldog Apor Vilmos halálának 80 éves évfordulójára emlékezünk. Hadd tegyek ide még egy személyes, a családi legendárium által őrzött gondolatot. Nagyapám az egyházmegye főépítésze volt, és családjával a Püspökvárban vészelte át családjával az ostromot. Amikor az orosz gyújtógránátok a Bazilika tetőzetét lángra lobbantották, ő a megmaradt embereivel azonnal nekilátott az oltásnak. Súlyosan megsebesült egy német gránát szilánkjától, de sebesülten is irányította az oltási műveletet. Lássák kedves nézők a magyar sorsot, egy maroknyi elszánt ember a lángokkal harcol a templom megmaradásáért, közben Góg és Magóg harcosai tüzelnek rájuk. De a Bazilika megmenekül! Vegyünk még egy epizódot most, azért, mert Önök megérdemlik, hogy ezt is tudják. Apám szemtanúja volt a Boldog Püspök halálos sebesülésének, sőt ő volt azok közül egy, akik a kórházba tolták saroglyán. Apámmal együtt töltötte az időt a Püspök várban Pálffy István gróf, aki ekkor 17 éves volt. A történelem úgy hozta, hogy a püspök ősei Bálványosvár urai pogányként igencsak üldözték a kereszténységet, ha másból nem is, de az értő közönség számára ez Jókai Bálványosvár című regényére. A Pálffy grófok pedig örökös tiszteletbeli győri várkapitányok voltak. Amikor a hit maga volt a lét, a vár védői pedig az élet őrzői, a győri várkapitányok esküjében személyes életük árán is megvédték a püspököt. Mi is történik a tragikus, de egyben felemelő pillanatban? A duhaj oroszok a püspökre emelik a fegyvert, a lövés pillanatában Pálffy gróf a golyók elé ugrik. Csak az Isteni kegyelem menti, de a lövések áthaladnak rajta. A püspök, akinek ősei üldözték, ölték most megmenti a keresztény közösséget az élete árán, a várkapitányok sarja pedig gondolkodás nélkül veti oda akár az életét is az egyházért. A sors beteljesedett, az idő egyetlen pillanatra zsugorodott a kegyelemére.
A dokumentumfilmek e rettenetes korról szólnak, nem vidámak, de tanulságosak, kérem tekintsék meg őket jó szívvel.
Tisztelettel:
Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület