Ismét Moldvában járt az Arrabona Városvédő Egyesület, a segélyútra szeptember közepén mentek az egyesület tagjai. Ezúttal Szászkútra, a Magyar házba vittek taneszközöket.
Azon a vidéken kevesen beszélik már a magyar nyelvet, mert lehetőségük sincs azt megtanulni. Ebben szerepet játszanak a nehéz életkörülmények, a román asszimilációs törekvések, de a kellő támogatás hiánya is.
Az ember nem mindennap jár Moldvában, nem visznek arra kényelmes utak, messze is van, nincsenek sem épített sem természeti különlegességek. Legtöbben azt sem tudjuk, hogy Moldva nem azonos Moldovával. Moldva kívül esik a Kárpátokon, nem része Erdélynek, a híradásokból nem hallani róla, mintha álom ülné ezt a vidéket.
A kevesekből is csak kevesen tudják, hogy sok százezer magyar lakja ezt a vidéket, akiket moldvai magyar csángóknak hívunk. Itt nyomokban él még a régi ízes beszéd, tartják a vallást, vannak pontok, ahol megélik a hagyományt, sőt az a mindennapok része.
Nagyon nehéz időket élünk, ezt mindenki tudja. De a többi néptől az különbözteti meg a magyart, hogy nehéz időkben is segíti testvéreit. Nekünk a „kis” Magyarország népének a legközelebbi rokonai nem a távolkelet lakói és nem az ázsiai vad nomád népek fiai, hanem, a Kárpátok keleti oldalán elfelejtett és magára hagyott saját fajtánk a moldvai magyarok. Könnyen megfejthető volna a képlet, ha kutatók komolyan vizsgálnák mindezt, ha látnák a közös arcvonásokat, a gondolatok és szokások egységét, ha érdekelne valakit, hol is van a Szeret folyó és mi az Etelköz.
Az Arrabona Városvédő Egyesület hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítették és részt vállaltak a Győr 1849. augusztus 5-i visszafoglalásának alkalmából rendezett megemlékezésen.
174 éve, 1849. augusztus 5-én Klapka György tábornok visszavette Győrt. Az eseményre emlékezést szervezett Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke szombat délután. Mint mondta, Győrt ismét egyedülivé tevő eseményről van szó, amelyről Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő emlékezett meg a szép számú érdeklődő előtt a Radó szigeten.
Kevesen tudják, hogy az utolsó szabad magyar város Győr volt az 1848–49-es szabadságharc során: szinte egy egész világ ellenében foglalták vissza a magyar hősök, azaz a szabadság véres zászlóit tényleg itt hordozták hazánkban utoljára. Augusztus 6-án ünnepeljük, hogy Klapka György bevette a várost az osztrákoktól, azokban a napokban született meg a világhírű Klapka-induló.
Kérése meghallgatást nyert, de a találkozó alkalmával a fővezér megtiltotta a honvédnek a fegyveres szolgálatot, közölvén vele, hogy egy nemzeti kincs.