“Jellegtelen nagy térség létesült, a mai Dunakapu tér”

1978. október 1-jén megjelent egy cikk a Kisalföld napilapban, “Napvilágra került a föld alatti bástya” címmel. Hogy mi változott az elmúlt 38 év alatt Győrben? Ma aligha őrzik meg a múlt emlékeit. A Xantus János Múzeum és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (akkori nevén Országos Műemléki Felügyelőség) nem kéri a Duna-bástya falszakaszainak “hiteles rekonstrukcióját“. Győr város mai vezetése (az egykori tanács) és a mai vízügyi szakemberek nem a “bástya megőrzése” mellett döntenek. “A bástya megmentésére” nem bontakozik ki “példaszerű összefogás“. Ma már szinte senki nem vállalna többletmunkát azért, “hogy egy értékes várostörténeti emlék fennmaradhasson“. És a Kisalföld…

Tovább olvasom

Világörökség lett Le Corbusier munkássága

Huszonegy új helyszínnel – köztük Le Corbusier munkássága – bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája a világörökségi bizottság vasárnap befejeződött 40. ülésszakán Isztambulban. Az autodidakta francia építésznek és teoretikusnak, a XX. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyiségének hét országban 17 épületét vették fel a világörökségi listára. Az idei nevezést három kontinens hét országa, Argentína, Belgium, Franciaország, India, Japán, Németország és Svájc közösen nyújtotta be. Mindeközben Győrben, a néhai Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ épületének helyén – amely Le Corbusier modern építészetet megalapozó öt alapelvéből ötöt magában hordozott – fű nő. Hirdeti, hogy sikerült egy zseniális…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – A jövő Győrben épül! – De minek?

Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a város vezetése milyen Győrt épít számunkra. A modernnek mondott, trendi építészetben a saját nagyságát és eredményességét érzi megjelenítve. Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy a városvezetés a hozzáállása a műemlékvédelmi kérdésekhez nem éppen a legmegfelelőbb. Ők azt a téves szemléletet vallják magukénak, hogy múlt építészeti emlékei egyenlők a füstös téglákkal, melyeket gazdaságosabb elbontani, mint rekonstruálni, vagy korszerűsíteni. Győr ma mindenben a fővárost követi – biztos, ami biztos. Ha Budapest bont, akkor Győr is bont. Ha Budapesten kiirtják a fákat, mert útjában állnak a beruházási érdekeknek, akkor Győrben is ugyanúgy, ugyanazzal az álindokkal. Minden…

Tovább olvasom

A Műemléki Világnap után

Emlékezetes, hogy 2014-ben Győrbe vándorolt az ICOMOS Citrom-díja a Műemléki Világnapon. Akkor a szervezet indoklása szerint mivel a tér jelentősége az egymásra rétegződő történeti rétegekben nyilvánul meg, egyúttal pedig beletartozik a “Római Birodalom határai” nemzetközi világörökségi helyszínnek magyarországi limes-szakasz győri “magterületébe“, így a Dunakapu tér a világörökségi címre javasolt és előterjesztés alatt lévő Limes rendszer egyik fontos eleme. “A tér területén és környékén előkerült leletek alapján ezen a helyen nagy biztonsággal a római erőd melletti katonai vicus, polgári település maradványai várhatók. Ugyanitt jól ismert Győr reneszánsz erődrendszere“. A téren a kora újkori erőd és a középkori erődítés maradványai kerültek elő….

Tovább olvasom

A Bécsi kapu téri kompromisszum

Korábbi írásainkból nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szellemi és kulturális örökségi jelentőséggel bír a győri Bécsi kapu tér. Nem kizárólag egy emlék, amely a józan gondolkodók fantáziáját izgatja, hanem egy egyedülálló lehetőség. A Bécsi kapu – ahogy azt már tudjuk – Európa legszebb reneszánsz várkapujaként helyi, országos és kontinentális jelentőségű építmény volt. Az épített örökségünkhöz való általános hozzáállást az utóbbi évek helyi történései után megvilágítani nem szükséges. Naivitás lenne részünkről abban bízni, hogy valós értékteremtő szemlélettel közeledjen a jelenkor társadalma az egykor világhírű emlékünk anasztilózisához. Sajnálatos az is, hogy a felvilágosultnak mondott szellemi körökben sem érződik hajlandóság erre – Győrben ugyanis…

Tovább olvasom