Ismét a csángók között

Az Arrabona Városvédő Egyesület ismét Moldvában járt. Sajnos a tavalyi év kimaradt a segélyutak hosszú sorából a világjárvány miatt. Így idén fokozott várakozás előzte meg a csángó magyar kisdiákok anyanyelvi oktatása megsegítésére szervezett missziót. Az elmúlt év kényszerű tétlensége ennek ellenére sem volt eseménytelen, hiszen a tanulást segítő eszközök gyűjtése folyamatos volt. Ennek az lett az eredménye, hogy idénre igencsak szép mennyiségű adomány gyűlt össze.

Sokan az adománygyűjtést lomtalanításnak tekintik, és ez a szemlélet a balsiker biztos receptje, hiszen a lehasznált könyvekre, esetleg kidobni való ruhaneműre a világ magyarok lakta területein szerencsére nincs szükség. Amire viszont tényleg szükség van, a jó minőségű, kiválóan használható taneszközökre, abból idén igazán nem mutatkozott hiány. Sokan értették meg az általunk már oly régen tolmácsolt üzenetet: Ha adsz, akkor a javából adj, mert a saját népednek adsz és ez szent ügy.

Ezért különösen hálásak vagyunk és nagyon szépen köszönjük Isten áldását kérve mindazoknak, akik hozzájárultak a gyűjtéshez. Szerencsére évről évre több itteni honfitársunk érzi magáénak az összmagyarság e hatalmas feladatát: erőnek erejével, tudásunkhoz és képességeinkhez mérten megakadályozni a határokon túli magyarság felmorzsolódását. Mi és velünk egyre többen tudják, még ha a segítségért nem is hangos szóval kiáltanak, arra igencsak szükség van, méghozzá intenzíven és folyamatosan.

Kedves Adakozók, a Magyarok Istene áldjon meg benneteket!

Idén is Bákó városba a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség központjába juttattuk el az adományt, ahol a munkatársak büszkén számoltak be nekünk az eredményekről. A magyar nyelvi tanulás programjába már nemcsak a gyermekek szülőiken keresztül, hanem a felnőttek is bekapcsolódtak. Számuk rohamosan emelkedik, a programhoz csatlakozó falvak már a Fekete-tenger partjáig érnek. Ha sikerül úrrá lenni valamelyest a térségben fejét hol itt-hol ott felütő gyűlölet keltésen és sötét nacionalizmuson, elérhető lesz újra az eleink korában évszázadokig tartó békés és termékeny egymás mellett élés állapota. A bákói magyar központ raktárhelyiségében helyeztük el az adományokat, a tanítók, magyar szakemberek szeptember elején osztják majd azokat szét a magyar falvak oktatási központjaiba. A győriek adományával mindig „baj” volt, mert annyira kimagaslóan értékes és hasznos, hogy minden tanító azt szeretné. Garantálhatjuk, idén sem lesz másképp.

Remélem mindenki látta a Szent István napi Szentmisét és Szent Jobb körmenetet, mert a Moldvai Magyar Csángók igen jellegzetes és különleges népviseletébe öltözötten ott láthatta a moldvai magyar küldöttséget az első sorban. Mi magunk valamennyi magyar népcsoport viseletét tiszteljük és csodáljuk, de annyit jártunk már a keleti végeken, hogy a csángók viselete a szívünkhöz nőtt. Annál is inkább, mivel az Etelközben járva néhány éve küldöttségünket Magna Hungária polgáraivá fogadták, joggal és büszkén hordhatjuk ennek jeleit is.

Egy fecske ugyan nem csinál nyarat, mondja a népszólás, de abban igenis hinni és érte cselekedni kell, hogy Szent István Országa újra egyesül. Jelenleg szellemben és lélekben, később majd testben és országban is. A szellem útja pedig ez: a magyar nyelv, mely nem ismer sem határt, sem járványt, sem korlátozást. Egyet ismer a magyar összetartozást, egymásért kiállást, szolidaritást, pont úgy, ahogyan az régen volt. Mert ha van összetartozás, van szeretet, ha van egymásért kiállás, van erő és ha van szolidaritás, akkor ismerik az Istent.

Már pedig az az ország, amelyért küzdünk ezek nélkül soha, de soha nem jöhet létre.

 

Szabó Gyula, elnök
2021. augusztus 22.

Hozzászólások