Huszonegy új helyszínnel – köztük Le Corbusier munkássága – bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája a világörökségi bizottság vasárnap befejeződött 40. ülésszakán Isztambulban. Az autodidakta francia építésznek és teoretikusnak, a XX. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyiségének hét országban 17 épületét vették fel a világörökségi listára. Az idei nevezést három kontinens hét országa, Argentína, Belgium, Franciaország, India, Japán, Németország és Svájc közösen nyújtotta be.
Mindeközben Győrben, a néhai Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ épületének helyén – amely Le Corbusier modern építészetet megalapozó öt alapelvéből ötöt magában hordozott – fű nő. Hirdeti, hogy sikerült egy zseniális tettet véghezvinnie annak, aki egy személyben dönt arról, mi jó a győrieknek. Elbontatta az egyetlen győri házat, mely alapján a város méltó követője lehetett volna a világörökségnek – tegyük hozzá, hogy nem ez az első ilyen cselekedete neki, hiszen a Duna-bástyával is hasonló aljasságot művelt. Olybá tűnik ez az egész, mintha a győri városvezetés direkt ülne fordítva a lovon: a nyugati dolgokkal példálóznak, amikor rombolni kell, miközben nyugaton már teljesen más szemlélet uralkodik.
A kár borzasztó, sikerült a földdel egyenlővé tenni ezt a nagyszerű épületet, elpusztítani egyik jellegzetességét, a Hős Fát, mindezzel jelentős kulturális értéktől megfosztani a győrieket és az egész magyarságot. Le Corbusier öt elve, melyen a modern építészet alapul, Győrben a kultúrával együtt a szemétre vettetett. Ezzel pedig nemcsak Európától, de a világtól is távolabbiak lettünk.
Köszönhetően az egyszemélyi döntéseknek.