Sajnos a jelen kor építészeti és főképp hagyományőrző építészeti, városépítési vonatkozásban pozitív várakozásra okot nem ad. Kevés az építészeti alkotások megvalósítására fordítható pénz, a pályázati lehetőségek kiaknázása determinálja a folyamatot, sőt a várható fedezet reménye egészen fals mederbe tereli magát az alkotást is. Tapasztaljuk, tudjuk az elmúlt idők ilyen kísérleteit és saját szemünkkel láthatjuk a megvalósult eredményt is.
Az ember nem mindennap jár Moldvában, nem visznek arra kényelmes utak, messze is van, nincsenek sem épített sem természeti különlegességek. Legtöbben azt sem tudjuk, hogy Moldva nem azonos Moldovával. Moldva kívül esik a Kárpátokon, nem része Erdélynek, a híradásokból nem hallani róla, mintha álom ülné ezt a vidéket.
A kevesekből is csak kevesen tudják, hogy sok százezer magyar lakja ezt a vidéket, akiket moldvai magyar csángóknak hívunk. Itt nyomokban él még a régi ízes beszéd, tartják a vallást, vannak pontok, ahol megélik a hagyományt, sőt az a mindennapok része.
Az Arrabona Városvédő Egyesület hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítették és részt vállaltak a Győr 1849. augusztus 5-i visszafoglalásának alkalmából rendezett megemlékezésen.
174 éve, 1849. augusztus 5-én Klapka György tábornok visszavette Győrt. Az eseményre emlékezést szervezett Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke szombat délután. Mint mondta, Győrt ismét egyedülivé tevő eseményről van szó, amelyről Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő emlékezett meg a szép számú érdeklődő előtt a Radó szigeten.
Kevesen tudják, hogy az utolsó szabad magyar város Győr volt az 1848–49-es szabadságharc során: szinte egy egész világ ellenében foglalták vissza a magyar hősök, azaz a szabadság véres zászlóit tényleg itt hordozták hazánkban utoljára. Augusztus 6-án ünnepeljük, hogy Klapka György bevette a várost az osztrákoktól, azokban a napokban született meg a világhírű Klapka-induló.
Kérése meghallgatást nyert, de a találkozó alkalmával a fővezér megtiltotta a honvédnek a fegyveres szolgálatot, közölvén vele, hogy egy nemzeti kincs.
Reneszánsz kert és étterem, rendbe tett bástya pazar kilátással, újjáépített várkapu. Néhány elképzelés azok közül, hogy mi lehetne az újra az önkormányzat tulajdonába került Vaskakas Taverna funkciója, hogyan lehetne még szebb a Bécsi kapu tér.
A volt Vaskakas Taverna és környezete az egyik legizgalmasabb épített örökségi elemünk, összetett és bonyolult rendszer. Amit ma látunk, nem más, mint a volt Bécsi kapu, Európa legszebb reneszánsz várkapujának megcsonkított része.