Csak a hideg akadályozza azt, hogy az Ifiház helyén a korábbi rögeszméjükhöz – és hibás döntésükhöz – ragaszkodva felépítsék a balett-parkolóházat. Pedig az „a Belváros még élhetőbbé tételét szolgálja. A parkolási kapacitás bővítése elengedhetetlen városunk legfrekventáltabb területén, ezt korábban a belvárosi kereskedők is kifejezetten kérték a várostól” – Borkai szerint, aki egyébként kifejtette, hogy „senkinek nem jár alanyi jogon a parkolóhely”. Bár tény, hogy a Duna-bástya pusztulásáért, és helyén mélygarázs építéséért is könyörögtek neki, de láthatjuk, hogy mi lett belőle. A vetőkártya szerint nem jó jel, ha olyanokra hallgat a polgármester, akik arról előre tudtak, soha nem fog megtérülni egy beruházás. Mert az Ifiház helyére álmodott balett-parkolóház sem fog soha megtérülni – apropó, emlékeznek még a Révai parkolóház esetére, amikor 2009-ben 715 millióért parkolóházat építettek Győrben, amit aztán az önkormányzat rögvest ki is bérelt 15 évre? Már 250 millió forintot kifizettek bérleti díjként, mikor a város vagyonkezelő cége felvásárolta az Arrabona Parkolóházat, illetve az azonos nevű Kft.-t annak ellenére, hogy a parkolóház kihasználtsága és elhelyezkedése a városon belül sem volt ideális – joggal gyanakszik az ember hasonló szándékokra a balett-parkolóház esetében?
A Belváros parkolási kapacitásának bővítése egy rossz stratégia. Az országban elsőként megvalósított és egyedülállóan nagy kiterjedésű gyalogos Belváros fejlesztése összeegyeztethetetlen azzal, hogy a kellős közepébe forgalomgeneráló parkolóházakat és mélygarázsokat építenek. Főleg úgy, hogy Borkai szerint a cél, hogy „a gyalogos zónát még inkább védjük”. Bár Borkai mostanság nincs a teljesítőképessége csúcsán, mert miközben ezt mondja, a következő mondatában hozzá is teszi, hogy „egyszerre igyekszik szolgálni a parkolási kapacitás bővítését és az autósok elől elzárt zóna fejlesztését”. Tényleg nem tűnik fel neki az ellentmondás a két állítás között? Nem meglepő ez a logikátlanság, ha az ember figyelembe veszi, hogy a 2020-ig meghatározott városfejlesztési stratégia külön kiemeli például a Püspökerdőt, mint „Győr tüdejét”, közben pedig egy olimpia fesztivál néhány napjáért képesek lettek volna kiirtani annak tetemes részét. Egyébként az irtási kedv kielégítésre talált, tarháltak egy kis uniós pénzt – mire másra, mint – sportfejlesztése, és szépen kiirtották a fákat az egyetem mögött, elbontották a másodlagos védműveket, miközben a túlsó oldalon, az új pinnyédi híd mellett elkezdték a következő nagy beruházást előkészíteni, és a hobbi-telkek helyén szintén kiirtottak pár száz négyzetméter erdőt. Keveseknek tűnik fel, hogy szépen csöndben aprítják fel Győr tüdejét, úgy irtják a város zöldfelületeit, mintha azért járna valami jutalom.
Észrevételeink, aggályaink, figyelmeztetéseink sorra beigazolódnak. Megszoktuk a városvezetés stílusát, de azt továbbra sem értjük, hogy mindaz, ami a szemük láttára történik, cseppet sem zavarja győrieket!
Pedig a győriek is naponta rágcsálják például azon közlekedési „szakértők” munkájának romlott gyümölcsét, akikhez a városvezetés ki tudja miért, de még mindig ragaszkodik, holott azok hibát hibára halmozva egyre kaotikusabb közlekedési állapotokat idéznek elő rossz döntéseikkel. Számtalanszor mondtuk, hogy új közlekedési koncepciót kell. A most alakuló rendezési terv kapcsán a szakma – szűk körben – szintén kifejtette, hogy az, ami jelenleg várostervezési szinten zajlik Győrben, az fabatkát sem ér. A közlekedési „szakik” rendre ígérik, hogy megoldódik a probléma, aztán rendre nem oldódik meg a probléma, sőt, tovább súlyosbodik minden egyes elhibázott döntés következtében, és ezen az sem segít, hogy a kormány – tökös dakota módjára – a lovak közé vágta a gyeplőt, és megellette az új építésügyi szabályozást. Orrba-szájba – és néha szabálytalanul – épülnek a társasházak, dübörög az ingatlanpiac, a holdudvar gazdagszik, és épületet eddig csak az utcán járva, vagy benne lakva látott személyek lesznek építési vállalkozók egyik napról a másikra. Közben a jelenlegi ingatlanállományt kiszolgálni képtelen városi közlekedési hálózatra újabbak telepszenek, és az egész előbb-utóbb ráomlik a győriek fejére.
Az Ifiház helyére megálmodott balett-parkolóház megépítése újabb szeg a győri közlekedés koporsóján, az egyik legnagyobb tévedése a közlekedési „szakembereknek” és a városvezetőnek is, mivel képtelenek belátni, hogy a város nagyarányú építkezési üteme a korábbi közlekedési koncepciót már régen túlhaladta. Átfogó felülvizsgálat szükséges és annak eredményei alapján egy teljesen új közlekedési- és parkolási koncepció. A balett-parkolóház sem közlekedési, sem forgalomtechnikai, sem környezetvédelmi, sem urbanisztikai, sem építészeti szempontból nincs jó helyen. A körülötte álló lakóépületek, a nem bővíthető, szűk utcák és nem utolsósorban a lakók tiltakozásának „egy személyben” figyelmen kívül hagyása csak rossz megoldást eredményezhet. A 200 férőhellyel nem oldható meg a belváros parkolási gondja (jelenleg – a téves koncepció szerint is több, mint 1000 hely hiányzik!), még akkor sem ha azt a lojális kereskedők óhajtják. Ezt Fekete Dávid is beismerte, mert szerinte „tovább kell növelni a parkolóhelyek számát, ugyanis a Jókai úti parkolóház és a Dunakapu téri mélygarázs nem tudja teljes egészében lefedni a zökkenőmentes parkolást a városban”. Pedig biztosan emlékeznek még páran, hogy volt egyszer 650 férőhelyes ingyenes parkoló a Mosoni-Duna partját, ami tökéletesen ellátta a Belvárost, és még a piacot is hetente kétszer.
Az Arrabona Városvédő Egyesület továbbra is fenntartja a belváros közlekedési és parkolási gondjainak tehermentesítésére tett azon javaslatát, hogy a közintézményeket és hivatalokat, a szolgáltatók központjait és irodáit az ETO-park kihasználatlan épületébe – vagy egyéb alternatív helyre – telepítsék át. A parkolás adott, a teljes körű megközelítéshez pedig biztosítani kell a tömegközlekedést. A Belváros parkolási gondjait csak egy új közlekedési koncepció szerinti meghatározott, a városrészen kívüli, de közvetlen közelségben lévő helyekre épített parkolóházakkal, valamint szigorúbb behajtási feltételekkel, ugyanakkor szélesebb körű közösségi közlekedési támogatással lehet megoldani. A jelenlegi parkolóházak és mélygarázsok forgalomtechnikailag rossz helyen vannak. A másik komoly – és folyamatosan terítéken lévő – probléma a botrányosan rossz és ezért kihasználatlan (a helyváltoztatások 19 %-a történik csak ilyen formában Győrben) tömegközlekedés, melynek sem az útvonalvezetése, sem a járatok sűrűsége, sem az időbeosztása nem kedvező. Az új tömegközlekedési koncepció alapköve kell legyen az új közlekedési koncepciónak. Nem csak az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak kell a tömegközlekedés elérhetővé tenni, hanem a munkába járóknak is.
A fentieket figyelembe véve azt javasoljuk, hogy az indokolatlanul lebontott a Ifiház helyére ne indokolatlan balett-parkolóházat, hanem egy parkot építsenek sok fával (hármat már valakik ültettek oda, kezdésnek az is megteszi), ugyanis új park, új zöldfelület az utóbbi időben nem létesült a városban (ellenben rengeteg elpusztult), miközben arról zengedez a propaganda, hogy mennyire egészséges és sportos ez a város.