Közlekedési gondolatok – a kelet-nyugati tengely

A győri kelet-nyugati tengely nem korunk elképzelése, története jól példázza a városrendezési elvek „fejlődését” és az egyes politikai rendszerek városfejlesztési elképzeléseit. A jelen győri városvezetés politikai zászlajára tűzte ezt a témát, így foglalkozni kell vele, már csak azért is, mert jól tudjuk, hogy amit politikusaink a szájukra vesznek, az rendszerint soha nem úgy van, ahogy lennie kellene, hanem úgy, ahogy azt az ő pillanatnyi érdekeik megkívánják. Mindjárt egy érdekes ténnyel kell kezdenünk: valahányszor a kelet-nyugati tengely szóba került Győr közéletében, mindannyiszor élénk érdeklődés kísérte, városrészek lakossága mozdult meg hol ellene, hol mellette, attól függően, hogy az adott elképzelés megítélésük szerint…

Tovább olvasom

A Bécsi kapu téri kompromisszum

Korábbi írásainkból nyilvánvalóvá vált, hogy milyen szellemi és kulturális örökségi jelentőséggel bír a győri Bécsi kapu tér. Nem kizárólag egy emlék, amely a józan gondolkodók fantáziáját izgatja, hanem egy egyedülálló lehetőség. A Bécsi kapu – ahogy azt már tudjuk – Európa legszebb reneszánsz várkapujaként helyi, országos és kontinentális jelentőségű építmény volt. Az épített örökségünkhöz való általános hozzáállást az utóbbi évek helyi történései után megvilágítani nem szükséges. Naivitás lenne részünkről abban bízni, hogy valós értékteremtő szemlélettel közeledjen a jelenkor társadalma az egykor világhírű emlékünk anasztilózisához. Sajnálatos az is, hogy a felvilágosultnak mondott szellemi körökben sem érződik hajlandóság erre – Győrben ugyanis…

Tovább olvasom

Előbb a kapu, aztán a tér!

Sajnálatos, de ma senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Győr életét befolyásolók közül bárki hajlandó lenne akár egyetlen előre mutató lépést is tenni a történelmi városmag világörökséggé válásának elősegítésére. A világörökségi státusz ugyanis nem csupán „örömünnep” vagy „fesztivál”, hanem elvégzendő kötelességek és megőrzendő tradíciók hosszú sora – rengeteg munka. A legfőbb elv a büszke lokálpatrióta hagyománytiszteleten alapuló eredeti, a címet elnyert állapot megőrzése, hasznosítása és integrálása a mai környezetbe. Ez pedig sokaknál nem arat manapság tetszést. A világörökség részévé válásnak rögös az útja, sok jó cselekvést, még több szakismeretet és főleg erre irányuló vezetői akaratot igényel. Igazságtalanok volnánk azonban, ha…

Tovább olvasom

A Bécsi kapu

A Bécsi kapu tér alatt jelentős régészeti lelet rejtőzik kora újkori épített örökségünk szempontjából. Egy olyan különleges építmény megmaradt szerkezeteit rejti az aszfalt, amely messze túlmutat városunk határain, az egyetemes épített kultúra része, sőt – Európa legszebb reneszánsz várkapujaként – annak egyik csúcsa! Hazánkban egyike azon kevés építészeti emlékünknek, amely anasztilózissal hitelesen újra létrehozható, egyszerre hazai és nemzetközi, egyszerre páratlan és követendő példa földrészünkön és annak határain túl. Nem kell félni az anasztilózistól, hiszen számos sikeres példa mutatja nekünk – például Budán a Nagy rondella, vagy a Buzogány-torony és a Lihegő kapu –, hogy még a jóval kevesebb műszaki adattal…

Tovább olvasom

Anasztilózis

A Bécsi kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját – ahogy arról már írtunk – 1859-ben elbontották. Ami a föld felett volt elszedték, ami alatta, ott hagyták. Csak a mai kor bontói szedik fel minden ok nélkül a múlt emlékeit az utolsó kavicsig, bizonyítani akarván kortársaiknak, hogy ők aztán végképp eltörölnek mindent, ami nem általuk született. Ez Győrben például azzal egészül ki, hogy amit nem verhetnek szét, azt bebetonozzák, nehogy valaki esetleg arra vetemedjen, hogy meg akarja ismerni. A Bécsi kapu megmaradt szerkezetei tehát még ott lapulnak az aszfaltburkolat alatt – egyelőre. A bemutatott tervek ugyan nem térnek ki erre, de bízhatunk…

Tovább olvasom