Skip to content

Újra élet költözhet a Vaskakas Tavernába Győrben

Reneszánsz kert és étterem, rendbe tett bástya pazar kilátással, újjáépített várkapu. Néhány elképzelés azok közül, hogy mi lehetne az újra az önkormányzat tulajdonába került Vaskakas Taverna funkciója, hogyan lehetne még szebb a Bécsi kapu tér.

  • A város egyik ikonikus épülete, az egykori Vaskakas Taverna és a szorosan hozzá tartozó, mellette álló Schäffer-ház évek óta várja a jobb napokat, megmentőit.
  • A Bécsi kapu tér 1–3. szám alatti épületegyüttes 2007 óta üres, bár számos terv született arra, miként lehetne élettel megtölteni.
  • Tavaly óta újra az önkormányzat tulajdona, és tart az ötletbörze: mi legyen vele?
  • Szabó Gyulának, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökének több elképzelése is van erről.
  • A nagy kihívást jelentő építészeti megoldás a Bécsi kapu eredeti helyén és eredeti anyagainak felhasználásával történő rekonstrukciója lenne.

Összeköttetés a Káptalandombbal

A volt Vaskakas Taverna és környezete az egyik legizgalmasabb épített örökségi elemünk, összetett és bonyolult rendszer. Amit ma látunk, nem más, mint a volt Bécsi kapu, Európa legszebb reneszánsz várkapujának megcsonkított része. Az a kötőgátszakasz, amely a kapuművet a Sforza-félbástyával össze- kötötte, igazi reneszánsz al- kotás, keletkezése is páratlan – kezdte lapunknak Szabó Gyula egyesületi elnök.

A korábbi tervek szerint a fel- újítás a tetőterasz boltozatszintig történő visszabontásával indult, majd oda nem va- ló üvegketreccel végződött volna. Ehelyett véleményem szerint a bástya tetejét lehetne újraszigetelni és járható felületté téve igazi reneszánsz kertté álmodni. A Káptalandomb felől az összekötést ki kell építeni. A bástya tetejéről 270 fokos látószög kínálkozik a városra, ezt kihagyni bűn. Miért ne lehetne felújítani, és kiadva egy fiatal, ambiciózus vállalkozónak így is működtetni? Visegrádon a reneszánsz étterem ma is jól prosperál – vetette fel. Ehhez persze a bástyaszakasz két emelet pinceszintű alját fel kell tárni, és szinte bizonyos, hogy Rába felől résfalas zárás szükséges. Ezek nagy költségek, de a nedvesedés, időszakos elöntés okozta károk csak így állíthatók meg.

Volt itt mozi, sőt, temetkezési vállalat

A Bécsi kapu, az akkori világ legszebb reneszánsz várkapuja 1568-ban épült. Ide vezetett a mai Kossuth utca felől a rendkívül fontos bécsi hadi és kereskedelmi út. A Bécsi kaput nem egy, a várfalon képzett egyszerű nyílásnak kell tekinteni, hanem komoly, lovas, szekeres és gyalogos megközelítést is lehetővé tevő, különféle katonai és árumegállítói hivatalokkal, őrszobával kiegészített komplexumnak.

Ennek a nagyszerű kapuépítménynek a külső fele mészkő díszítéssel rendelkezett, gondos munkával épült, rendkívül tagolt, címerdíszes kialakításban. A Vaskakas Taverna ispotály-, börtön- és a rabok kápolnája funkciókkal rendelkezett. Az 1840-es évek gyermeke a Schäffer-ház, mely a reneszánsz kötőgát ma is látható szakaszának épült. Volt itt mozi, sőt, temetkezési vállalat is. A második világháború előtt a Rába felé eső és a tér felé néző épületeket elbontották, ekkor alakították ki a mai taverna előképét. 1968-ban Lőrincz József tervei szerint a Sforza-félbástya és a Bécsi kapu tér közötti erődszakasz földszintjén alakították ki a Vaskakas Tavernát, mely a város legendás étterme volt 2006-os bezárásáig. Innen a kőtárt a Sforza-félbástya udvarába helyezték át.

A Bécsi kapu rekonstrukciója

Az igazán nagy kihívást jelentő építészeti megoldás a Bécsi kapu eredeti helyén és legfontosabb eredeti anyagai­nak felhasználásával történő rekonstrukciója lenne – vetette fel a győri városvédő egyesület elnöke.

Ez nem tilos, sőt, a korszerű örökségvédelem gyakorlatban is alkalmazott módszere, elsőként ezt dr. Winkler Gábor építészprofesszor, akadémikus vetette fel. A kapu fontos kövei a kőtárban vannak, alapfalai, melyekhez illeszkedni kell, a tervek alapján könnyen meghatározhatók, felmérési tervei rendelkezésünkre állnak. Ehhez viszont kellő anyagi forrásra és az érintettek egyetértésére, együtt gondolkodására van szükség. A Bécsi kapu tér is csak így nyerhetné vissza eredeti formáját, arányait és egyedülálló hangulatát, de az igazi tragédia az volna, ha a megmaradt reneszánsz épületrészt modernista, úgynevezett „kortárs” építészeti kiegészítéssel kiforgatnák történelmi arculatából – fejezte ki gondolatait Szabó Gyula.

Forrás: Kiasalfold

Hozzászólások