Skip to content

Levél Balog Zoltán miniszternek

Kegyelmes Uram!

Mint a győri Arrabona Városvédő Egyesület elnöke fordulok Önhöz, szíves segítségét kérve. Több éve tart Győrben a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ (PSVMK) – helyi népszerű nevén Ifjúsági Ház – kálváriája. A helyi polgármester, Borkai Zsolt elhatározta, hogy erőnek erejével elpusztítja a művelődési intézményt és helyére előbb parkolóházat, most ismeretlen eredetű „vegyes funkciójú” épületet emeltet. Erre a helyi közgyűlés többsége fel is ruházta teljes hatalommal.

Egyesületünk 2014. július 29-én kérelemmel fordult a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központhoz, hogy vegye védelem alá a PSVMK-t. Az intézet válaszában a helyi kormányhivatalban működő örökségvédelmi irodához irányította a kérdést, akik azóta sem reagáltak semmit. Kérdésünkre – nem hivatalosan – azt a választ adták, hogy valójában nem tudja senki náluk az irodában, hogy mit is kellene tenni. Az épület állaga, szándékos elhanyagolás miatt romlik, több helyen beázik. Mindezek ellenére az épület szerkezeti szempontból jó állagú. A Forster intézet egyébként 2015. augusztus 4-én civil kezdeményezés hatására bejárást tartott az épületben, ennek eredményéről információnk még nincs.

Ön, mint a hazai kultúra, közművelődés letéteményese egészen biztosan tisztában van egy ilyen volumenű, sokfunkciós városi művelődési ház épített és szellemi értékével. Mi csendes győri polgárok pedig biztosak vagyunk abban, hogy ezen tudás birtokában Ön segít nekünk megmenteni ezt a valóban becses épületet.

80 millió! Ennyien látogatják évente a művelődési és közösségi házakat – és ennek csak örülni lehet, hiszen ezeknek az intézményeknek alapfeladata a közösségek szolgálata és az értékteremtés. Azért lehet ez így, mert megtalálhatók a falvaktól a nagyvárosokig, és rendelkezésünkre állnak életünk szinte minden szakaszában. Gyerekeink az egyre szaporodó ringató vagy dúdolgató közösségek tagjai, majd a játszóházakban megismerkednek a kultúrházak világával. Sokan itt látnak először bábelőadást vagy színházat, és itt csodálkozhatnak rá a muzsika varázslatos világára. Az amatőr- és népművészeti közösségek derékhadát a fiatalok adják: itt, a művelődési és közösségi házakban éltetik tovább a magyar néptáncot és népzenét, ápolják a színjátszó körökben az anyanyelvet, énekelnek a kórusokban, és sorolhatnánk végeláthatatlanul a többi műfajt a szalontánc-csoportoktól a képzőművészeti szakkörökig. A művelődési házak a családok ünnepi pillanataiban is jelen vannak, az óvodások anyák napi műsorától kezdve a szalagavatón át a lakodalomig. Az egész életen át tartó tanulás fontos helyszínei számtalan szakkörrel, képzési lehetőséggel. S végül, de nem utolsó sorban nyugdíjas közösségeink is otthonra találnak itt akár nyugdíjas klubban, akár – korunkkal lépést tartva – az egyre szaporodó „Kattints rá nagyi!” számítógépes csoportban. A közösségi művelődés intézményei mindezek mellett inspirációt, helyszínt és szakmai támogató hátteret biztosítanak a cselekedni kész embereknek, közösségeknek, civil szervezeteknek, jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy saját településünknek ne csupán lakosai, hanem polgárai legyünk.

Ez a nagyszerű programsorozat, a Kultúrházak éjjel-nappal nem véletlenül kapta ezt a nevet. Hiszen ezek az intézmények mindig elérhetők, és nyitva állnak előttünk hétköznapokon és hétvégéken, munkanapokon és ünnepnapokon egyaránt, sokszor egész éjszaka! S bár az elnevezésük sokféle, küldetésük azonos: szolgálni a közösségeket, hozzájárulni a kulturális esélyteremtéshez, elősegíteni a települések társadalmi-gazdasági fejlődését. S tenni ezt színesen, változatosan és alkotó módon, településük polgárainak igényeire figyelve, minél inkább bevonva őket programjaik tervezésébe és megvalósításába.

Kegyelmes Uram, mi, győri polgárok, keresztény konzervatív gondolkodók, az Ön gondolataival teljes mértékig azonosulunk. Mint az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke, építészként és a helyi közélet részeseként, úgy vélem, ez az épület és főleg az általa hordozott rendkívül színes és nívós közművelődési funkció mind pótolhatatlan érték, ami megmentésre vár. Tudom, hogy Ön alapos ember, utánanéz a hasonló jellegű ügyeknek. Kérem, ne hagyja magát félretájékoztatni a győri Városháza illetékesei részéről. Állításukkal ellentétben ugyanis az épület felújítása egyáltalán nem gazdaságtalan, illetve a helyére bontás után tervezett bizonytalan funkciójú épület a becsléseik szerint majdnem kétszer annyiba kerülne, mint a felújítás. Ennek ellenére fogadta el a közgyűlés ezt a tervezetet, és utalt minden döntést a polgármester jogkörébe. Önnel együtt mi is azt valljuk, hogy nemzetünk kultúráját nem pénzben kell mérni. De sajnos városunkban a hivatalok szakmaisága alá van rendelve a helyi politikusok hatalmi megnyilatkozásainak. Ezért kérjük, hogy csak annak higgyen, amit Ön lát: a valódi nemzeti érték igazságának!

A győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ pótolhatatlan. Mint régi győri polgár, és mint építész tudom, hogy a múltban számos régi győri épületet mentett meg a végső pusztulástól néhány bátor ember hősiessége és a felsőbb irányító hatalom józan bölcsessége. Ennek a művelődési háznak jó részét a győri keményen dolgozó kisemberek, vagongyári munkások hozták létre önkéntes munkával, szabadidejükben, és használták ők és a fiaik, és használnák az unokáik is, ha tehetnék. E ház annyi értékes kulturális mozgalomnak volt bölcsője, annyi kiművelt emberfőt adott a hazának, hogy töredékes formában is képtelenség lenne sorolni.

Arra kérem Önt igen nagy tisztelettel, segítsen városunkon! Segítsen megmenteni a ezt a kulturális fellegvárat, hogy még hosszú ideig betölthesse közösségi szolgálatát és értékteremtő munkáját. Ma még nem késő, de holnap már az lehet.

Várom mielőbbi megtisztelő válaszát, és munkájához pedig kérem a Jóistent, hogy kitartást és erőt adjon Önnek!

Győr, 2015. augusztus 6.

Szabó Gyula elnök

Arrabona Városvédő Egyesület

Hozzászólások