Lélekvesztő a sivatag tengerén

Fruhmann Antal nevéhez számos rangos győri épület fűződik, többek között a Lloyd épület nagyszerű átépítése is. Egykori kollégánk tisztelte és szerette városát, mert a bontásra ítélt Bécsi-kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját, 1858-ban részletekbe menően dokumentálta. Arról nem szól a fáma, hogy lokálpatriotizmusa és szakmaszeretete miatt üldözte-e őt az akkori hatalom, vagy esetleg nevezték-e futóbolondnak, megmosolyogni való különcnek, netán alantas politikai szándékoktól vezérelt sértettnek, mindenesetre a híres kaput végül egyszerűen elbontották. Igen nagy szerencse a merénylettel felérő cselekedet kapcsán, hogy legalább kőelemeinek döntő részét megkímélték, és így láthatóak ma is a Lapidáriumban. A valóban barbár rombolás – ahogy ma sem –…

Tovább olvasom

Minden szép, ami új?

Emlékezetes kiszólás volt, ami egy jó szándékú házmester száját hagyta el valamikor az átkosban a bérháza előtt leparkoló – nagy valószínűség szerint aznap a Merkúr-telepről kihozott – gépkocsi láttán. „Jóska, milyen gyönyörű ez a Trabant!” Hasonló – de mindenképpen kötelező – jellegű kiszólás volt a paneles lakótelepek létesítése idején a vidéki „elmaradottságból” a szép új lakásba költöző fiatal családok ámulata. Ronda volt ugyan, szürke és panel, de új és főleg más, mint amivel összehasonlították. A tömegízlésre komponált összehasonlítási mérték lényege, hogy találjunk valamit, amire a köz embere azt mondja, „hű de ronda”. Manapság ez éppenséggel a töredezett aszfalt, ami valóban…

Tovább olvasom

Elsivatagodás

A győri klíma szempontjából szinte irreleváns a burkolóanyagok minősége. A városban élők és az ide látogatók jó közérzete viszont arányos Győr zöldfelületeivel: ahogy a zöld rovására a burkolat növekszik, úgy romlik a komfortérzet is. 1897. március 18-án írta a Dunántúli Hírlap Győrrel kapcsolatban, hogy „szép, dicséretes dolog az, hogy az illetékes körök csinosítani igyekeznek” a várost, „de hogy ezt másképp nem tudják megoldani, mint a fák pusztításával, az elszomorító, sőt bosszantó. Hova jutunk, ha ezt így folytatják! Minden évben kivágnak egy-két fát, kevesbbítik az árnyékos helyet, így gondoskodnak a sétáló közönségről. Bizony még megérjük, hogy aki árnyékot keres, az nyisson…

Tovább olvasom

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Az alábbi írás az Arrabona Városvédő Egyesület javaslatait részletezi a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportjának kezdeményezésére elindított egyeztetés kapcsán, mely Győr város településrendezési terve módosításának előkészítéséről szól. Győr településfejlesztési koncepciója, városfejlesztési stratégiája látszólag igyekszik felvenni a mai felgyorsult ütemű „fejlődés” ritmusát, azonban az eddig megvalósult fejlesztések, és a kialakult helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy mindez felülvizsgálatra – és nem utolsó sorban gyökeres, az eddigitől eltérő szemléletű változtatásra szorul. A legfontosabb és egyben a legkritikusabb területek a városi közlekedés, az úthálózat, a helyi tömegközlekedés és a parkolás (elsősorban a Belváros, de ugyanúgy a többi városrész esetében is). Különösen…

Tovább olvasom

A győri főépítészi értékrendje

Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy a győri városvezetés elállt abbéli szándékától, hogy kiirtsa a Püspökerdő 36 hektárját egy előkészítetlen beruházás érdekében. Ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a győri evezősöket a politika már sokadjára hagyta cserben, a saját szakmai vezetésük alantas közreműködésével. Az a tény, hogy Győr polgármestere nem ért az építészethez és az urbanisztikához, teljességgel érthető, hiszen nem szakember. Az, hogy érzéke sincs hozzá, az már kevésbé érthető, és aligha elfogadható. Felelősségre viszont ez utóbbiért nem vonható. Ugyanakkor felelősségre vonható azért, hogy építészeti és urbanisztikai tudásának hiányában az általa kiválasztott szakember megfelelően, és magas színvonalon látja-e el feladatát és a szakmai…

Tovább olvasom