Skip to content

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Az alábbi írás az Arrabona Városvédő Egyesület javaslatait részletezi a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportjának kezdeményezésére elindított egyeztetés kapcsán, mely Győr város településrendezési terve módosításának előkészítéséről szól.

Győr településfejlesztési koncepciója, városfejlesztési stratégiája látszólag igyekszik felvenni a mai felgyorsult ütemű „fejlődés” ritmusát, azonban az eddig megvalósult fejlesztések, és a kialakult helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy mindez felülvizsgálatra – és nem utolsó sorban gyökeres, az eddigitől eltérő szemléletű változtatásra szorul.

A legfontosabb és egyben a legkritikusabb területek a városi közlekedés, az úthálózat, a helyi tömegközlekedés és a parkolás (elsősorban a Belváros, de ugyanúgy a többi városrész esetében is). Különösen szembetűnő a közlekedés és az úthálózat elégtelen állapota (legyen szó a burkolatok minőségéről, állapotáról, vagy a rendszerről önmagáról), a rendszeres időközönként kialakuló kaotikus állapot sürgős intézkedéseket követel. Nem sokkal marad el emellett a parkolóhelyek számának elégtelensége, rossz eloszlása, melynek következtében a parkolási rendeletet évente több alkalommal kell módosítgatni – csakúgy, mint a rendezési tervet. A tömegközlekedés pedig az idei első munkanapon vizsgázott ismét elégtelenre, de az utóbbi időszakban többször alakítgatott járatútvonalak, járatsűrűségek, az évtizedekkel ezelőtti viszonyokra szabott megállóhelyek rendszerének elvavultsága mind azt mutatják, hogy a drága közszolgáltatás nem éri meg az árát. Az adventi időszak forgalmi dugói, az ingyenes felszíni parkolás lehetőségének megszüntetése, a méregdrágán felépített Dunakapu téri mélygarázs bagóért való kiárusítása a statisztikai eredmények javítása érdekében (értsd: csak azért, hogy elmondhassák, teltházzal működik), az ezzel együtt és ennek ellenére jelentkező parkolási ellehetetlenülések ezen terület elégtelen koncepcióját jelzik. A város mintegy 50 milliárd forint felett diszponál évente, az alultervezett költségvetése ellenére is jelentős forrással rendelkezik arra, hogy ezeket a problémákat hosszú távú tervezéssel megoldja. Csak a szándék hiányzik – és talán a szakértelem.

A legtöbb problémát véleményünk szerint az okozza, hogy a korábbi rendezési tervek célkitűzéseit különböző – mondvacsinált, nem valós – okokra hivatkozva vagy nem fejezik be, vagy el sem kezdik, és ennek egyenes következménye a mai helyzet. Ezek közé soroljuk az Ipar utcai híd megépítésének elmaradását, és helyette egy propaganda céllal felépített, rosszul tervezett és kivitelezett, a kaotikus forgalmi helyzet kialakulásáért nagymértékben felelős Jedlik-híd megépítését. Ide értjük továbbá a 821. számú út kikötését a 82. sz. főútra, a Szabadhegy bejáratánál évek óta fennálló vasút okozta közlekedési problémák enyhítésére, de ide tartozik még az új létesítmények forgalomba illesztésének elmaradása vagy éppen a Mosoni-Duna árterébe levezett út. Egyesületünk Dunakapu téri koncepciójának szintén részét képezte egy ilyen út, melynek elsősorban mi azt a szerepet szántuk, hogy egyrészt elvigye a teret kettévágó autós forgalmat, másrészt viszont megmaradjon a közvetlen forgalmi kapcsolat a Belváros és Révfalu között. A mi javaslatunk az útnak teljesen más nyomvonalat, az árvízvédelem terén pedig teljesen más szempontokat szánt úgy, hogy a mi koncepciónk megvalósulása esetén nem lett volna szükség évenként többször elzárni a forgalom elől, vagy a tömegközlekedés teljes átszervezésére, és egy jelenlegi formájában abszolút értelmetlen citybusz hálózat életre hívásának. Tudatosodnia kell a győriekben annak, hogy a rosszul megtervezett és kivitelezett rakparti út miatt kell a városnak egy rosszul megtervezett és azóta már átalakított nyomvonalon közlekedő ingyenes citybusz hálózatot kiépítenie, aminek jelenleg semmi más feladat nincs, mint a korábbi tömegközlekedési útvonalak kiszolgálása olyan buszokkal, amelyekkel át lehet menni a rakparti úton. Egy hibás döntés következménye a citybusz, és nem azt a célt szolgálja, amire egyébként hivatott lenne: a gépjárműforgalom csökkentése a Belvárosban. Ennek egyetlen oka az elmúlt időszak beruházásainak ad-hoc jellege, az, hogy azok egyáltalán nem illeszkedtek a közlekedési rendszerbe, illetve az, hogy maga a közlekedési rendszer nem került időszakosan globális felülvizsgálatra, és átalakításra. A hibák ennek megfelelően egyre csak halmozódtak. A reggeli és a délutáni dugók a Széchenyi-hídon, a Szövetség utcában, a Jedlik-hídnál, Újvárosban és Szigetben, az Erkel Ferenc utcától egészen a tűzoltóságig mind ennek a következményei amellett, hogy a már meglévő problémákat, mint például a Fehérvári út túltelítettségét, még mindig nem sikerült megoldani.

Mindezen tények tehát elengedhetetlenné teszik egy teljesen új, részleteiben elemzett, átfogó és nagy időintervallumot felölelő forgalomszámláláson, friss felméréseken alapuló közlekedési koncepció elkészítését. Sajnos azonban az is tény, hogy – az elmúlt időszak tapasztalatai alapján – a helyi szakértők ezt a feladatot vagy képtelenek, vagy nem akarják megoldani és ezért tartjuk szükségesnek független szakemberekkel bevonását a munkába. Mindemellett pedig fontosnak tartjuk, hogy ha már politikai döntés alapján a városnak ifjúsági olimpiát kell tartania, s erre milliárdokat áldoznia, akkor minimum, hogy olyan tervet szabad csak elfogadni és megvalósítani, amit annak eltelte után sem kell lényeges elemeiben megváltoztatni. Ugyanis vitathatatlan, hogy ha a politika irányítja a tervezést, akkor az továbbra is csak olyan eredményt fog hozni, mint a jelenlegi, elviselhetetlen állapot. Az új koncepciót nem szabad alávetni a jelenleg Győrben uralkodó „holnapra már eredmény és haszon kell” elveknek. A fenntarthatóság követelményeinek csak akkor lehet eleget tenni, ha szigorúan figyelembe vesszük városunk természeti adottságait, valamint a társadalom érdekeit és igényeit, ezáltal megnyerve annak széleskörű támogatottságát, hosszú távon biztosítva az élhetőséget és a jövő fejlesztéseinek lehetőségét.

Mindezek alapján az Arrabona Városvédő Egyesület az alábbi megoldási javaslatokat teszi:

– A legfontosabb és legsürgősebb feladat – ahogy azt korábban már írtuk – egy új közlekedési koncepció kialakítása. Ennek megfelelően – a gondos és alapos felméréseket követően – egy hosszú távú stratégiának megfelelő helyeken parkolóházak létesítése, de semmiképpen sem a Belváros épületei között vagy helyett.

– A tömegközlekedés rendszerének, a megállók helyének teljes körű felülvizsgálata és a jelenlegi, valamint a várható fejlesztésekhez igazodó átszervezése. Esetlegesen a szolgáltatásra alkalmas további partnerek felkutatása.

– A körforgalmak létesítésének felülvizsgálata, figyelembe véve, hogy alacsony költségei ellenére a közlekedésre gyakorolt hatásai ellentétesek is lehetnek az eredeti szándékkal. Továbbá a meglévő körforgalmak helyzetének és hasznosságának felülvizsgálata, illetve az indokolt helyeken a középső területek – a forgalom biztonságát nem zavaró parkosítása, esetleg neves győri személyiségek vagy tárgyak szobrának elhelyezése. A köztéri alkotásoknál viszont alapvető fontosságú, hogy azok széles társadalmi elfogadottsággal és szakmai támogatottsággal rendelkezzenek, ne járjunk úgy, mint legutóbb a Szent Korona meggyalázásával az Új Bácsai úton.

– Győr talajmechanikai viszonyai, a talajvíz viszonylag magas szintje a Belváros területén, és a folyópartok közvetlen környezetében gazdaságosan csak teremgarázsok építését teszik lehetővé (lásd a Rezidencia esetét). Mélygarázs, vagyis a többszintes garázs csak többszörös költséggel, soha meg nem térülő beruházásként lehetséges, melyet egy felelősen gondolkodó városvezetés nem engedhet meg magának, mivel az már a luxusberuházás kategóriájába tartozik, és valójában megvalósulását semmilyen társadalmi érdek nem támasztja alá (lásd a Dunakapu téri mélygarázs). A teremgarázs viszont jellegéből fakadóan nem alkalmas közösségi igények kiszolgálására, vagy akkora területen és költséggel kellene azokat építeni, mint egy mélygarázst, éppen ezért továbbra azt javasoljuk, hogy parkolóházak létesüljenek a Belváros közvetlen határain, illetve a város több pontján, integrálva azt a közösségi közlekedés rendszerébe.

– A Belvárosból a gépjármű-forgalmat fokozatosan ki kell tiltani. A jelenlegi koncepciók elégtelenségét bizonyítja az a tény, hogy azok megalkotásakor szintén ezt a célt tűzték ki, azonban a beruházások rendre nagyobb forgalmat generálnak a Belvárosban. A „lüktető Belváros” projekt pedig kifejezetten vonzza az autós forgalmat, melynek a koncepcióba abszolút nem illeszkedő, sőt annak ellentmondó eleme a Dunakapu téri mélygarázs. A gépjármű-forgalom fokozatos csökkentése mellett a belvárosi üzletek árufeltöltését meghatározott időszakokra, maximálisan 3,5 tonnás tehergépjárművekkel szabad engedélyezni. A Belváros területének határát közösségileg elfogadott döntéssel meg kell meghatározni.

– Továbbra is fenntartjuk korábbi, nagy társadalmi elfogadottsággal és támogatással bíró javaslatunkat, miszerint a kormányhivatal, a kormányablakot és számos szolgáltatót, annak ügyfélfogadói irodáit az ETO élményközpontban kell elhelyezni. Tehermentesítve ezzel a Belváros jelentős részét, hozzájárulva a gépjárműforgalom csökkenéséhez, ugyanakkor meggátolva ezzel a városrész kiüresedését (koncepcióval rendelkezünk a kiüresedett Megyeházára vonatkozóan is). Az ETO élményközpont esetében a szükséges parkolóhely szám adott, ugyanakkor bővíthető is, az épület helységeinek alapterülete elegendő és egyben szintén bővíthető is. A tömegközlekedés átszervezésével az új kormányzati és szolgáltató központ könnyedén és hatékonyan integrálható a rendszerbe, megközelíthetősége jelentősen javulna. Mindemellett a sportrendezvények megszervezése és kiszolgálása is fenntartható maradna a továbbiakban – az új tömegközlekedési rendszernek köszönhetően pedig a látogatottság jelentős mértékben javulna.

– Az egykori Ifjúsági Házat nem szabad elbontani. A korábbiakban már kifejtett, és most ismételten hangsúlyozott új közlekedési- és parkolási koncepció teljes mértékben ki kell, hogy zárja a sűrű beépítettségű Belváros területén parkolóházak létesítését. Ennek elsődleges oka az, hogy a város jelenlegi szándéka azonos a miénkkel: a gépjárműforgalom csökkentése a Belvárosban. A mi javaslatunk azonban a gyakorlatban is meg kívánja ezt valósítani, ellentétbe a városvezetéssel, akik egy újabb gépjárműforgalmat generáló létesítmény felépítését tervezik ingatlanon – a környéken lakók heves tiltakozása ellenére. Az Ifiházat tehát fel kell újítani, megtartva a tömb és az épület arculatát, modernizálva mind gépészetileg, mind a funkciójában. Az épületnek vissza kell adni korábbi kulturális funkcióit, és a integrálni a város kulturális stratégiájába, akár úgy hogy kisebb szervezetek, civil szervezetek, szakkörök, klubok hely és infrastruktúra igényeit is kielégítse. El kell fogadni, hogy az ide telepített parkolóház hosszú távon gátat fog szabni egy normális közlekedési- és parkolási koncepció megvalósulásának, emellett pedig hatalmas többletköltséggel terheli meg a jelenlegi és a jövőben városi költségvetést.

– Nem épülhet ugyanezen elv mentén se mélygarázs, sem pedig teremgarázs a Bécsi-kapu téren sem. További oka, hogy a Dunakapu térihez hasonló helyzet itt is kialakulhat, és Győr nem viselheti el ugyanazt a szégyent, mint amit a Duna-bástya elpusztításával magára vett. A Bécsi-kapu tér rendezése során figyelembe kell venni azt is, hogy közvetlen környezetében húzódik az egyik legnagyobb – még egységében fennmaradt kazamata-rendszere a városnak, melyet a turizmus területén is hasznosítani lehet és kell is. Rendelkezik ugyanakkor a városi múzeum a Bécsi-kapu terveivel is, így szóba kerülhet annak teljes vagy részleges rekonstrukciója is.

– A városvezetésnek, és Győr kulturális, városfejlesztési, településrendezési koncepciójában és minden a városképet, a városszerkezetet befolyásoló dokumentumában rögzíteni kell, hogy a történelmi Belváros barokk-, illetve reneszánsz arculatát meg kell őrizni, ápolni és hasznosítani kell. Ezen határozat önmagában alkalmas arra, hogy erősítse, ápolja és fenntartsa a magyar identitástudatot, a győri lokálpatriotizmust, ugyanakkor viszont felhívja a következő városvezetők figyelmét a dolog jelentőségére. Gátat kell szabni – akár ezzel a határozattal – annak, hogy az utóbbi évek letisztult, egysíkú, nyugatutánzó épületei rendszertelen összevisszaságban, szanaszét dobálva jelenjenek meg a Belvárosban vagy akár Győr más városrészeiben, a panelépületek tömbjeinél is súlyosabb károkat okozva. El kell vetni, vagy legalább vissza kell szorítani a jelenleg tomboló nyugatmajmoló stílust.

– Az új építési rendelet kedvező lehetőségeit kihasználva nagy tömegű lakásépítés folyik a városban. A lakásépítésre kiadott engedélyek azonban semmilyen rendszeresség és következetesség jelét nem mutatják, sokkal inkább a korábban már említett ad-hoc jelleget, a befektető pillanatnyi igényeinek megfelelően. Az előzetes vizsgálatok nélküli engedélyezés mind az ellátásban (boltok, posta stb.), mind a tömegközlekedésben, a parkolóhelyekben, és a szolgáltatásokban (óvoda, bölcsőde, iskola stb.) komoly gondokat fog okozni, melynek elhárítására jelentős összeget lesz kénytelen a város fordítani. Ez pedig egyértelműen elfogadhatatlan, hiszen a közösség érdekei sérülnek a magánvállalatok érdekei miatt.

– A város építési szabályzata, fejlesztési stratégiája, és ha szükséges, a közgyűlés is kötelezze a városi főépítészt a műemléki épületek és környezetük a jelenleginél sokkal magasabb szintű védelmére. Javasoljuk komoly szankciók bevezetését is mind a beruházókkal, mind pedig az engedélyező hatóságokkal szemben annak érdekében, hogy Győr ne váljon olyan várossá, amelyből 12 egy tucat. Gazdag műemléki állományunk további rombolását és pusztulását meg kell akadályoznunk.

– Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes városrészek, (például Szabadhegy, Gyárváros, Révfalu, Újváros), valamint a városhoz csatlakozott települések (például Győrszentiván, Gyirmót, Bácsa) központjainak megerősítésére. Nem tartottuk szerencsés közgyűlési döntésnek azt sem, hogy megszüntették a településrészi önkormányzatokat, ledöntve ezzel az részben önálló érdekképviselet utolsó bástyáit is. Ezeknek az úgynevezett decentrumoknak saját ellátó egységekkel, kulturális központokkal, a helyi igényekhez és adottságokhoz igazodó koncepcióval kell rendelkezniük. Elsősorban az ott lakók mondják meg, mit akarnak, ne a város vezetése mondja meg, hogy mit szabad.

– Az elbontott olajgyár helyén elképzelt kulturális komplexum terve csendben hamvába halt, helyette az ifjúsági olimpia kiszolgálására szállásépületeket szán a városvezetés, melyek a későbbiekben diákszállás vagy lakóépületi funkciót töltenének be. A változtatás miatt viszont mindenképpen szükséges egy városrészi kulturális komplexum kialakítása. Ugyanakkor az eredetileg oda álmodott kulturális központnak is fel kell épülnie, mely talán méltó helye lehet a Győri Balettnak, és próbatermi igényeit, megfelelő öltözőkkel, mosdókkal itt kellene kiszolgálni egy parkolóház eldugott zuga helyett.

– Megítélésünk szerint az idegenforgalom fejlesztéséhez nem elegendő csak a fröccs-, pálinka és egyéb fesztiválok szervezése. Az idegenforgalmat – szerintünk – inkább szakszerű, körültekintő városvezetéssel a Győri Balett, a Győri Filharmonikusok, a Vaskakas Bábszínház és a további neves és hagyományokkal, országos és világhírnévvel rendelkező szervezetek komolyabb bevonásával, valamint a város műemlékeinek rendbetételével, feltárásával, hasznosításával kell fellendíteni. A város arculata, utcáinak barátságos, emberközeli hangulata a fák kiirtásával, minden talpalatnyi hely leburkolásával kősivataggá változott, ami valljuk be, nem éppen szolgálja az idegenforgalom érdekeit. A „lüktető Belváros” projekt – ki kell mondani – megbukott.

– A parkok és a terek növényzete korábban sokkal gondozottabbnak tűnt. A növényzet, az árnyékot adó fák nem helyettesíthetők guruló ládákban ültetett növényzettel és kifeszített lepedőkkel. Minél előbb vissza kell állítani a korábbi, természethez sokkal közelibb állapotokat új növények telepítésével. Ezzel összefüggésben pedig végre nem csak a szavak szintjén kellene elismerni, hogy a Püspökerdő Győr tüdeje! Olyan fejlesztési irányt javasolunk éppen ezért, ami egy több évtizedes program keretében, elismert parktervezők bevonásával olyan parkká vagy arborétummá képes nevelni a területet, ahol az őshonos fák, bokrok és állatok lennének telepítve, tökéletes harmóniát alkotva a városi környezettel, szabadidős tevékenységet biztosítva a győrieknek, a központtól egy sétaútnyi távolságra. Kialakításához a Kámoni, a Jeli vagy a Zirci arborétum szolgálhat mintául. Az arborétumban kizárólag a funkcióval kapcsolatos létesítményeket szabad engedélyezni, a tájba illeszkedés feltételeinek maximális figyelembe vétele mellett.

– Javasoljuk, hogy a jövőben a győri civil és szakmai szervezeteket intenzívebben vonják be az egyes döntések előkészítésébe. Nyílt egyeztető fórumok szervezését tartjuk szükségesnek, ahol elkerülhetőek lennének a médiában zajló parttalan viták, és nagyobb esély mutatkozna egy konszenzusos megoldás felkutatására, az egymásnak üzengetés egy olyan kikényszerített állapot, mely csak a politikának kedvez, s ez a hatalom jelenleg rosszul használja ki a lehetőségeit. Ne csak azon szervezetek véleményét kérjék ki, akik az évenkénti civil támogatások fejében egyetértenek minden javaslattal, hanem azokét is, akiknek esetleg van más, eltérő, önálló, de használható véleményük.

Javaslatainkat azért adjuk közre, hogy a város lakossága meggyőződhessen arról, mi – a városvezetés politikai lejárató hadjárata, és a sajtó szándékos, vagy irányított elhallgatása ellenére – valóban Győr és a győriek érdekeiért, egy élhetőbb városért munkálkodunk. A politikai vezetés rangon alulinak tartja bármely javaslatunk elfogadását, igazolva ezzel, hogy képtelen a kompromisszumra, ezért miden kérdésből politikai ügyet csinál, lehúzva egy témát a sárba, és ott legyőzve minket a rutinjával. Mi azonban azt akarjuk, hogy nyoma maradjon annak, hogy volt választási lehetőség és volt más javaslat is nemcsak az, amit az üzlet megkívánt. De ne feledjék, a döntést azok hozták meg, akiket Önök megszavaztak.