A győri vár és város makettjének,
mint turisztikai attrakciónak megvalósíthatósága
A győri vár makettjének felállítására történt már kísérlet városunkban, 1999 és 2001 évek közötti időszakban komolyan foglalkoztak a kérdéssel – sajnos azonban minden eredmény nélkül. Nemcsak a makett elhelyezése, hanem annak tartalma is nyitott kérdés maradt. Az akkori kezdeményezők először egy, a Radó-szigeten felállítandó makett mellett érveltek, melynek témája a reneszánsz kori vár olyan formában, hogy annak határoló falai kb. 2,50 m magasak lettek volna, a kialakítása járható, mászható, befoglaló mérete pedig kb. 20×40 m. További helyszínként a Vaskakas étterem feletti bástyatető, illetve a Káptalandombon a papneveldével szemközti házak egyikének előkertje szerepeltek. Ténylegesen azonban egyik helyszín sem bizonyult megfelelőnek, és a megvalósítási szándék is megszűnt.
Az Arrabona Városvédő Egyesület a Kereszténydemokrata Néppárt győri szervezetének kezdeményezésére, dr. Ottófi Rudolf alpolgármester támogatása mellett kezdeményezett vizsgálatot Czvikovszky Tamással, a Polgármesteri Hivatal Városépítési Osztályának főmunkatársával, a győri vár makettjének megvalósíthatóságáról.
A makett alapjául a Xantus János Múzeumban található 1757-es várostérkép 1861-es felújítása szolgál (nyitókép). A piros szaggatott vonallal lehatárolt térképen nagyon jól látszanak a jellegzetes, városképet meghatározó épületek méretei, az utcák vonalai, a terek és a háztömbök kontúrjai, nem utolsó sorban pedig a várfalak. Ezzel az előképpel pontos és megfelelő mértékben hiteles történelmi alaptérkép jön létre, így a makettépületek is biztonságosan és megfelelő módon helyezhetők el. Egy turisztikai szempontokat messzemenően figyelembe vevő városmakettnek a puszta látványával már messziről képesnek kell lennie a figyelem felkeltésére, ezért szükséges az M=1:25-ös méret. Ebben a léptékben a makett terület lehatárolása 31,56×4,64 méteres, ami kicsit nagyobb, mint egy kézilabdapálya. Ennek megfelelően a valóságban 10 m magas várfalak 40 centiméteresek, az egykori tűztorony 50 méter magassága pedig 2 méteres lesz. A makett belseje nem járható, mivel az átlagosan 10 méter széles győri utcák ebben a léptékben ugyancsak 40 cm szélesek lennének jelent, azonban a rendszeres karbantartást és tisztítást ez a méret garantálja. A kis méretarány mindemellett részletgazdag kialakításra is lehetőséget ad.
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a makett lehetséges helyszínéül, annak sajátságos tartalma miatt, kizárólag a Belváros vagy annak közvetlen környezete jöhet szóba. Ettől távolabbi helyszín már csak azért sem javasolható, mert akkor pont a turisztikai vonzerejét csökkentenénk. A történelmi Belvárosban a makett elhelyezésére alkalmas terület nem sok található, a vizsgálat alapján egyedül a Bisinger József sétány felelt meg az elvárásoknak. A sétányon belül viszont mindjárt négy terület is alkalmas önmagában egy ilyen méretű makett megfelelő elhelyezéséhez. A mellékelt kép is jól mutatja a városszövetben elfoglalt fontos helyét és egyes szakaszainak kihasználatlanságát. A makett bemutatására alkalmas helyek együttes szerepeltetéséből világosan látszik, hogy a sétány szerkezetébe történő komolyabb beavatkozás nem merül fel egyik esetben sem. Észlelhető még, hogy a turisztikai szempontból jelenleg elégtelenül kihasznált középső sétányrészben való elhelyezés miképp lenne képes ráhangolni a területet városunk értékeinek összegző és attraktív bemutatására.
A makett egy tervezett, vagy egy már megvalósult épített állapot dokumentálására szolgáló látványeszköz, melynek léptékét annak szellemi, eszmei tartalma, illetve az általa közölni kívánt többletinformáció milyensége és mibenléte határozza meg. Más a helyzet azonban a nem műszaki céllal életre hívott makettekkel, esetünkben a turisztikai látványelem és figyelemfelhívás a cél. Ugyanakkor büszkének kell lennünk múltunkra és az azt megjelenítő épített örökségünkre, noha elődeink akaratából sajnos rengeteg győri történelmi emlék pusztult el, köztük olyan meghatározó elemek is. mint a Duna-kapu, a Bécsi-kapu, vagy a Fehérvári-kapu a tűztoronnyal. Ezt a helyzetet örököltük, és mi ezen a helyzeten próbálunk némileg javítani ezzel a makettel. Magyarországon és számos külföldi országban is népszerűek a szabadtéren elhelyezett makettépületek, vagy az azokból felépített látványparkok. Győrben egy egységes, egykor meglévő állapotot, várost és várat egyszerre lennénk képesek megjeleníteni ezzel a makettel úgy, hogy nem csupán nekünk, győrieknek, hanem az ide látogatóknak is maradandó élményt nyújt.
Körbejárhatóság szempontjából a Bisinger József sétány területén lehetséges négy helyszín eltérő adottsággal rendelkezik a terep lejtésviszonyait és környezetéhez való viszonyát tekintve. A makettet nem lehet mélyedésben elhelyezni, csak úgy ha az a nagyobb távolságból (80-100 m) való rálátást is biztosíthatja, ugyanakkor a makett körüli sétányfelületet meg kell emelni, mert a makett közepének jól láthatónak kell maradnia, mert a belső részek épületei egymást is takarják.
A megvilágításnál mérlegelni kell, hogy a makett felülről kerüljön-e megvilágításra befüggesztett reflektorral, vagy ennek alternatívájaként a kerület mentén elhelyezett köztéri kandeláberekkel. A makett kívülről, földsíkba helyezett világítótestekkel történő megvilágítás esetén a fényforrások egy része rejtett módon, a makett belsejében, valamint a vizes felületek alatt kerülne elhelyezésre. Mivel az épületek belül üreges kialakításúak, így azok belsejében is elhelyezhetők világítótestek. Lehetséges látványelemként mód nyílik a kétfajta (külső és belső) megvilágítás külön-külön és-vagy együtt történő alkalmazására.
Biztonság szempontjából a makett külső, illetéktelen behatolás elleni védelmét alapfokon a vízzel feltöltött vizesárok rendszer adná, mely a téli időszakban azonban nem lenne vízzel fel-töltve, így mechanikai védelmet csak az árokrendszer adhat. Mivel bármely külső korlát, kerítés illetve kordon jellegű védelmi műtárgy alkalmazása nagyban rontaná a makett összképét, alkalmazásuk nem ajánlott. A külső védelmet a megfelelő mértékű éjszakai kivilágítással és a térfigyelő kamerarendszer kiépítésével kell megoldani. A makett anyaga önmagában is ellenálló, „vandálbiztos”, de minél részletgazdagabb egy épület vagy egy utca, esetleg tér, annál sérülékenyebb is. Célszerű a makett belső tereiben érzékelőket (taposás érzékelőket) beépíteni. A graffiti ellen a makett mázolásának biztonsági volta kellő védelmet adhat.
A tisztíthatóság és fenntarthatóság szempontjából figyelembe kell venni, hogy a makett kültéri, ezért közvetlenül ki van téve az időjárás viszontagságainak. Az anyaghasználatra, és a kezelésre számos példát láthatunk a hasonló tematikájú parkokban itthon és külföldön egyaránt. A makett alaplemezének raszteres mobilitása biztosítja a szereléshez szükséges beavatkozási felületeket, a minimálisan 40 cm széles utcák pedig helyet adnak a felületi mechanikai tisztíthatóságnak. A makett kívülről, vízsugárral is tisztítható. A téli hónapokban a hó és a ráfagyások elleni védelmet meg lehet oldani az egyszerű mechanikai tisztításon túl úgy is, hogy a vizesárokrendszerben meleg víz cirkulál, de úgy is, hogy a makett utcáinak, tereinek és háztetőinek alsó felületén fűtőszál rendszer kerül beépítésre.