Sajnos nagyon kevesen tudják, milyen nagyszerű ünnep köszön ránk augusztus 5-én.
176. éve, 1849. augusztus 1-én Klapka György honvédtábornok vezetésével a komáromi védsereg kitört a várat ostromló egyesült osztrák és orosz sereg szorításából, Ács község határában gyakorlatilag ronggyá verve azt augusztus 3-án (Herkály-pusztai csata) és az 5-i napon maga Klapka és törzskara is bevonult Győrbe. A honvéd egységek már 4-5-én visszafoglalták Győrt.
1849. júniusában egy súlyosan sebesült honvéd megszökött a hatvani hadikórházból, átbotorkálva a frontokon mankóval fegyveres szolgálattételre jelentkezett Komáromban és kérte, hogy Klapkával személyesen találkozhasson. Kérése meghallgatást nyert, de a találkozó alkalmával a fővezér megtiltotta a honvédnek a fegyveres szolgálatot, közölvén vele, hogy Ön egy nemzeti kincs. A „lelepleződött” Egressy Béni a szuronyos puska helyett karmesteri pálcát kapott és a komáromi Honvéd Zenekar vezetője kinevezést is elfogadta. Akkor írta meg Győr bevételének tisztelegve, vagy tán honvédjeinket lelkesítve az azóta világhírre szert tett Klapka Indulót. Hivatalosan augusztus 4-én adták elő Komáromban először. Így valószínű, hogy ezáltal az induló által is buzdítva vonultak be honvéd hőseink Győrbe, sokan szülővárosukba, és tartották meg egészen augusztus 15-ig.
Miért jeles alkalom ez? Mert ahogyan Vörösmarty is mondja a Szózatban:
„Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,”
Bizony Győr volt az utolsó szabad magyar város, melyet egy egész világ ellenében magyar hősök foglaltak vissza, azaz a szabadság véres zászlóit tényleg itt hordozták Hazánkban utoljára. Amikor augusztus 13-án a Magyar Honvéd Fősereg Világosnál már letette a fegyvert, Győr még mindig szabad város volt, tartotta a bátor honvéd sereg.
Nem másodsorban, Egressy Béni Klapka indulója, melyet a Győrnek visszavevő hősöknek szentelt, azóta is bátorságot és hitet önt minden jóérzésű honfitársunkba az óvodástól az aggastyánig.
Győr második visszafoglalása emlékezetére még Győr Kereszt is épült a döntő ácsi csatahelyen. Az kicsiny emlék obeliszk talán ma is áll az ácsi határban. Az osztrákok annyira féltek e győri eseménytől, hogy csak 1870-ban engedték a kisméretű obeliszket (emlékkövet) felállítani.
Ünnepeljük meg idén együtt ezt a valóban egyedi győri eseményt, és ettől fogva minden évben.
Ezen a napon Győr 1849. 08 05-én történt a fényes győzelem itt nyugaton Klapka által, ugyanekkor volt viszont a Magyar Thermopüla is a keleti végeken (Kászoni medence hágója, Tusnád mögött) a Nyerges tetőn. Itt Győrnek kopjafája is van, sőt az egyesületünknek is. Micsoda párhuzam ez is csak Magyarországon történhet meg, egy napon a dicsőséges győzelem és a dicső hősi halál az ország e két távoli pontján, de ugyanazért a Nemzetért. Ez lesz a rendezvény idei mottója is. A programban lévő két vers erre a két egyszerre zajló eseményre emlékeztet.
Íme a versek:
Arany János: NEMZETŐR-DAL
Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom…
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.(1848 ápr.)
Kányádi Sándor: Nyergestető
Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harcrettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
Idén reményeink szerint a Honvéd ligetben ünnepel Győr Városa, az Arrabona Városvédő Egyesület és a Nemzetközi Szent György Lovagrend. Az ünnepség 18.30-kor kezdődik 48-as hagyományőrző nemzetőrök és huszárok díszelgésével, Pintér Bence Győr MJ Város Polgármestere ünnepi beszédével, közös imával és a Klapka induló és a Kossuth nóta közös eléneklésével folytatódik. Közreműködik a Rába Koncert Fúvószenekar. A Honvéd emlékműnél koszorúzást is tervezünk.
Győr, 2025. július 16.
Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület
Tel: +36/70/6287853
Email: arrabona.muterem@gmail.com