Skip to content

Építész gondolatok – A jövő Győrben épül! – De hogyan?

A gyors és nagy volumenű építkezések hatását vizsgálva arra a megállapításra jutottunk – és ezt a győri főépítész is alátámasztja –, hogy nincs itt semmi probléma, hiszen az új közlekedési terv a már kiadott építési engedélyek alapján készül.

Igazán bölcs előrelátás. Felvetődik azonban a kérdés, hogy azok a kiadott engedélyek mennyire feleltek meg a városépítési koncepciónak és mennyire követték a rendezési tervet. Eláruljuk, semennyire. Csaknem minden esetben utólagosan módosítani kellett a rendezési tervet, hogy az összhangban legyen a kiadott engedéllyel. Vagyis nem a város érdekei érvényesültek elsősorban az engedélyek kiadásánál, hanem a beruházók diktáltak. Azokon a helyeken történik minden „fejlesztés” – elsősorban lakóépületek, mert az ingatlanpiac most nagyon „pörög” – ahol a már meglévő közművesítésnek köszönhetően a legmagasabb profit realizálható.

pete-docter-monsters-inc-szorny-rtAz efféle nagyszabású fejlesztéseknél is előzetesen részletes megvalósíthatósági tanulmánynak kell(ene) készülni, melyek vizsgálja a működtetést, a közlekedést, a parkolási lehetőségeket, a tömegközlekedési kapcsolatokat, az ellátásbiztonságot, az üzleteket, az oktatási intézményekre való igényt és a terület továbbfejlesztési lehetőségeit. Fontos hozzátenni azonban, hogy ez a vizsgálat nem csak az adott területre vonatkozóan, hanem az összes fejlesztési terület vonatkozásában együttesen is szükséges, hiszen a város nem zárványok halmaza. Már ebben a fázisban ki kellett volna derülnie, hogy az adott beruházás mennyiben mond ellent a településfejlesztési terveknek, ezért látszik úgy, hogy ezek a dokumentumok el sem készültek. Ha mégis, akkor azokat a város részéről nem vizsgálta, nem ellenőrizte senki, így fordulhatott elő, hogy és az építési engedélyt kiadták, majd utólag módosított a rendezési terven (az új lakótelep Révfaluban, a Rónay Jácint utca sarkán épülő telep, a szeszgyári és a kekszgyári beépítés stb). A befektetők üzleti érdeke minden esetben a szintszám emelése körül is forog, hiszen ez is nagyban hozzájárul a kívánt profit maximalizáláshoz – a főépítész pedig minden esetben képes megmagyarázni, hogy miért előnyös a laksűrűség növelése. Megvan a gomb és hozzáigazítják a kabátot – ez a módszer azonban csak szerencsés esetben lehet kedvező, a legtöbb esetben viszont megoldhatatlan helyzeteket teremt.

Ezek a fejlesztések nem a város megfogalmazott céljait támogatják – hacsak nem az a valódi cél, hogy minden egyes talpalatnyi helyen társasházak épüljenek a piac részére.