Főépítészünk tevékenysége az elmúlt időszakban – sőt eddigi győri tevékenysége során – nem a város urbanisztikai céljai és építészeti alapelvei érdekében zajlott, sokkal inkább a politika kiszolgálását látta elsődleges feladatának. A tisztánlátás érdekében lássuk, mit ír elő a Nemzeti építéspolitika egy főépítésznek:
– érvényesítenie kell a szakmai hozzáértést a jogszabályok által nem szabályozott területeken;
– az elfogadott építészeti és környezetalakítási elemek érvényesítését;
– feladata az ország építészeti hagyományainak tiszteletben tartása és olyan új építészeti értékek szorgalmazása, melyek emelik a minőségi színvonalat.
Hogy ez miként valósul meg Győrben, ítéljék meg Önök.
Az új építészeti előírások az eddiginél is nagyobb szabad kezet adnak a főépítésznek. mivel megszüntetik a tervzsűrit. Az előzetes hírek szerint Győrben megmarad ugyan a zsűri, de nem lesz „giccsadó” – pedig nem ártana, főleg, amikor zenére spriccelő szökőkutakról cikkezik a helyi sajtó.
Az új dobozépületek – melyek leginkább kaptárakra emlékeztetik az embert – tervezői legtöbbször nem valódi építészmérnökök, attól csak jóval alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Bár a jogszabályi ismereteket meg lehet tanulni, de az építészeti kultúrát megfelelő tanulmányok és végzettség nélkül aligha. A beruházói érdekeket a joghézagok kihasználásával, a sokszor tól-ig szabálykeretek kimerítésével elvek nélkül kiszolgálni lehet ugyan, de mindezt fejlődésnek és modernizációnak hívni aligha.
Az új lakóépületek a beépített környezet teljes figyelmen kívül hagyásával épülnek. A város hangulatához, utcaképéhez nem illeszkednek, sőt, kirívó és feltűnő megjelenésükkel igyekeznek kivagyiságukat hirdetni, az egyesek által „modernnek” mondott épületek szépségét dicsőítve. Sajnos a mi főépítészünk is ezt a stílust kedveli.
Mivel a lakások magánerős beruházások, így a telkek sem a rendezési terv szerinti területeken, hanem a város minden pontján szétszórva helyezkednek el. Tájékoztatás hiányában nem tudni, készült-e arra valami vizsgálat, hogy a telepített lakások nagy száma kíván-e iskola, óvoda, élelmiszerüzlet és egyéb ellátási bővítéseket, vagy hogy mennyire befolyásolják a tömegközlekedést, megoldható-e a parkolás stb. Az épülő lakások zömét – a szociális igények helyett – a haszonszerzés motiválja, amit a győri építéspolitika és a főépítész messzemenően kiszolgál. Ha kell módosítja a rendezési tervet, előszeretettel támogat minden bontással járó, majd utána újat építeni akaró elképzelést. A beruházókat pedig legkevésbé sem érdeklik a Győr megjelenésére, hagyományaira, a múlt emlékeinek megőrzésére való törekvések. Elképzelésük találkozik a főépítész azon álláspontjával, miszerint csak bontás után építhető új és modern épület, a felújítás pedig nagyon kockázatos.
Ez azt elvet mi nagyon rossz iránynak tartjuk. Nem csak rombolva lehet újat építeni. Nem ártana, ha főépítészünk változtatna nézetein, mert már most is felbecsülhetetlen a kár, amit az elmélete és a nézete okozott Győrben.