Ha az ember az Azerbajdzsáni Köztársaságban élne, nem csodálkozna olyan hírek hallatán, hogy a magukat fiatal demokratákként hirdető párt egyik nagyvárosi polgármestere, kíméletlenül nekitámad az ifjúság házának. Ám mi, itt az öreg földrész közepén, különösen nehezen értjük meg ezt a hatalmi attitűdöt. Nem hiszünk kétféle igazságban, és ezért nem hiszünk kétfajta demokráciában és fiatalságban sem. Mert az ifjúság, a demokrácia és az igazság szeretete csak egyféle lehet.
A győri Ifiház a győri ifjúság szellemiségének kultikus helye. Olyan sok, és olyan jó szellemben fogant mozgalom kelt innen szárnyra, hogy felsorolni is nehéz volna, de ezek avatták ezt az épületet az élő kultúra forrásává. Nekünk, a jelenkor aktív, a társadalom gerincét képező polgárainak kötelessége, hogy fiatalságunkat visszavezessük az élő és tiszta forráshoz, hiszen a közösségformáló és kultúraalakító, valódi és jó kovásszal telt helyeknek manapság igencsak szűkében vagyunk. Hiába az egyik leggazdagabb magyar város Győr, híján van azon helyeknek, ahol egyszerre van lehetőség az elmélyült műhelymunkára, a klubéletre, rendezvények tartására, színházi-, vagy filmművészeti előadások megtartására. Dr Winkler Gábor építész, akadémikus professzor is sokszor és sok helyen méltatta már az épület értékeit, érdemeit, de itt az idő, hogy üzenetét végre komolyan vegyék azok, akik e vélemény nélkül csak úgy eldöntötték az épület bontását.
Mi döntött végül a bontás mellett? Talán csak nem igazak a pletykák, hogy nem lehetett kaszinó és szerencsejáték-barlang? Sokszor szembesülhettünk már e szellem jelenlétével: „ha nem megy, amit erőltetünk, akkor bosszút állunk az épületen”. A Duna-bástya végzetét már mindenki alaposan ismeri. A hatalom szerint az Ifiház nem építészeti érték, hiszen a városvezetőnek, barátainak sem tetszik, ezért nyugodtan lebontható. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy az autentikus szakmai vélemények éppen az építészeti értéket támasztják alá, és bár a jelenlegi állapota megtévesztő lehet a laikusok számára, ne feledjük, hogy fennállása óta érdemben szinte senki nem költött a fenntartására. Negyven év pedig már egy emberöltő! A hatalom álláspontja az, hogy a belváros parkolási gondjait itt kell megoldani, mert a telek ebből a szempontból jó helyen van. Mi, városvédők szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ugyanezen városvezetők a Révai utcai parkolóházat is jó elhelyezkedésűnek mondták, a Duna-bástya helyére erőszakolt mélygarázs még mindig nincs kész, de jövőbeni kihasználtsága is erősen kétes, tekintve a körülményes be- illetve kihajtást, és a magas díjakat. A belváros parkolási gondjairól már eleget írtunk, és számtalanszor elmondtuk már, hogy csak komplex és hosszú távú gondolkodással lehet azokat megoldani, a jelenlegi módszer zsákutca, olyan súlyos tévedés, melynek megint a köz fizeti meg az árát, és felelősei nem lesznek majd.
A győri Ifiház egyáltalán nincs rossz állapotban, de felújításra szorul, mint minden olyan épület, melynek fenntartására, állagának megóvására, korszerűsítésére nem fordítottak eleget. Az épület olyan jelentős épített érték, melyet csak nagyon nehezen, jelentős többletköltséggel lehet pótolni. A belváros parkolási gondjait hozzáértő módon, megfelelő rálátás birtokában kell megoldani. Ez úgy látszik jelen fiatal demokrata városvezetőktől sajnos el nem várható. Városunk nem hűbérbirtok és nem hitbizomány, nem földesurak kellenek nekünk, hanem valódi városvezetők. Kötelességünk minden értékünket megőrizni és gyermekeinknek továbbadni, legyen ez épület, terület, vagy éppen hagyomány. Az idő elkövetkezett, tovább nem várhatunk, a város védelme az emberek védelme, és csak úgy megy ez, ha megvédjük mi magunk.