Az Arrabona Városvédő Egyesület korábban, az Ipar utcai híd megépülésével kapcsolatban többször jelezte, hogy érdemes elgondolkodni az ETO Park Élményközpont igazgatási negyedként való hasznosításának lehetőségén. Többször felvetettük már, hogy a nagyrészt kihasználatlan épületbe számos olyan hivatali egység helyet kaphatna a közüzemi szolgáltatókkal együtt, melyek jelentős forgalmat bonyolítanak le az ügyfélkapcsolatok terén. A legfontosabb érvünk összefügg a Belvárost megbénító, és számos esetben sajnos súlyosan megkárosító problémájával, a parkolással. A Belváros ugyanis tele van jelentős forgalmat bonyolító közintézményekkel, hivatalokkal. Ott van a Városháza – hivatali időben lezárt parkolóval –, a Földhivatal, a posta, a Megyei Önkormányzat, a Kormányhivatal, a környezetvédelem és a vízügy, a gyámhivatal és az okmányiroda. A Honvéd ligeti hatalmas polgármesteri hivatali irodaház, vele átellenben a NAV, a megyei és városi bíróságok, kicsit arrébb pedig az ítélőtábla. Ha mindez nem volna elég, itt van még a vasútállomás, a Révai, a Kazinczy, a Jedlik, a Radnóti és a Hild is. Ezek az intézmények saját parkolóhellyel egyáltalán nem, vagy alig rendelkeznek, a kevés számú nyilvános parkolóhelyeken kell osztozniuk a dolgozóknak és az ügyeiket intézőknek is. A belvárost érintő kereskedelmi és szolgáltató szektor generálta forgalomról pedig még nem is beszéltünk. Ezt a problémát jelenleg a város vezetése sajnos helyi – Belvárosi – problémaként kezeli, ebből kifolyólag helyben is kívánja megoldani. Olyan riasztó számokkal dobálóznak a téma kapcsán, hogy a területen 1500 parkolóhely-deficit jelentkezik. Erre az elmúlt évek során számos – a város lakossága, és az ide érkezők életét megnehezítő rossz – megoldással álltak elő a tornyos házban: kiszélesítették a parkolási zónákat Nádorváros és Révfalu területére, elpusztítottak egy komoly műemléket a Dunakapu tér alatt, és a belváros Baross úttól keletre fekvő területeinek rehabilitációja során
a Vasas művelődési ház és az Ifiház helyére a közlekedési problémákat szaporító parkolóházakat terveznek.
Pedig egy város közlekedési helyzetét, amelynek a parkolási rendszer is része, globálisan kell szemlélni, hiszen egyetlen kereszteződés is messzemenően befolyásolhatja az egész település közlekedését. Az Ipar utca híd megépítése nem újkeletű dolog, a késlekedés okát mégsem tudja senki – vagy jól felfogott saját érdekből hallgat róla. A „Győr MJV településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005” c. tanulmány Győr közlekedéséről szóló része felhívja a figyelmet, hogy a 2013-2018-ig terjedő időszakban a város közlekedési hálózatának fejlesztése során a várost terhelő átmenő forgalmat a települést elkerülő utakra kell kiterelni. A tanulmány kitér arra is, hogy az Ipar utca és 1. számú főút csomópontjából a Ladik utca és Új Bácsai út csomópontig kapcsolatot kell létesíteni, tehermentesítve ezzel többek között a Fehérvári utat. Ebben az időszakban még komoly beépítési szándék mutatkozott a Rába egykori területén is, a mai Árkád mögötti részen, mely – ahogy ma láthatjuk – hamvába halt próbálkozás volt, a városvezetésben bekövetkezett változás teljesen más irányba terelte Győr fejlesztését, komoly tájsebeket hagyva éktelenkedni a városszöveten.
Az Ipar utcai helyett végül – presztízsből – megépített Jedlik-híd kerek egy nagyságrenddel alacsonyabb rendű, jelentőségét tekintve pedig semmilyen feloldást nem jelent a városra zúduló észak-dél-keleti irányú forgalom szempontjából, nem mentesíti a mára már szűknek bizonyuló Széchenyi-hidat sem, éppen ellenkezőleg, egyre növekvő forgalmat irányít az eddig falusias, nyugodt Révfalura, Szigetre és Újvárosra. Az Ipar utcai híd jelentősége éppen a forgalomrendező, jótékony, elterelő és differenciáló hatásában rejlik. A város és lakóinak életét megnehezítő hatalmas teher- és személyforgalomra a keleti, kétsávosra tervezett elkerülő gyorsforgalmi út csak igen kis mértékben jelent megoldást. Ráadásul az elmúlt hetek történései – a szolnoki autópálya csúfos bukása – fényében merészség abban bízni, hogy 2018-ra mindez el is készül. Győrnek nincs újabb 10 éve várni, mert bele fog fulladni saját torz fejlesztéseibe, lakhatatlanná és élhetetlenné válik.
Győrre észak-déli irányból emberöltő óta zúdul a kezeletlen átmenő, cél és helyi forgalom egyaránt. Győrben hiányzik, és minden ígérgetés ellenére hiányozni is fog az amúgy önmagában elégtelen északi, észak-keleti elkerülő autóút. A város egyetlen lehetséges fejlesztési iránya kelet, dél-keletre mutat, ez a térképre pillantva minden laikusnak egyértelmű. Az egyre növekvő észak-déli-keleti forgalom az új városközpont (Árkád körforgalom) közepébe ömlik, a Szent István út ide vezetésével pedig csak akkor lesz alkalmas további feladatának betöltésére, ha tehermentesül, melynek egyetlen módja az Ipar utcai híd megléte. Kizárólag az Ipar utcai híd – és nem a város határán jócskán kívül eső Győrszentiván-Kertváros és az 1. számú főúti kapcsolatánál elvezető keleti elkerülő – képes innen jelentős forgalmat elvezetni, és Bácsa, Kisbajcs, Nagybajcs kapcsolatát közvetlenebbé tenni azokkal a városrészekkel, ahová az innen kiinduló, és ide irányuló jelentős belső forgalom vezet. Az Ipar utcai hídra immár közel 100 éve vár Győr – úgy gondoljuk, ez elég hosszú idő egy ilyen egyszerű műszaki szükségszerűség meggondolására.
Az ETO Park jelenlegi helyzetét szinte mindenki ismeri helyben és országosan is. Adott egy négyszintes, bruttó 40 ezer négyzetméter összalapterületű épület a város egyik frekventált részén. Három szintjén nettó 20 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi célú résszel és egy hétezer négyzetméter alapterületű modern irodaszinttel – majdnem teljesen kihasználatlanul. A felszíni parkolók száma kétezer, mely bőven több, mint ami jelenleg a belvárosból hiányzik. A Cserhalmi József és Fátay Tamás által tervezett, 1971-ben felépült új Megyeháza, az „üvegpalota” minden helyiségével együtt nagyjából ugyanekkora beépített területtel rendelkezik.
A Belvárosra naponta zúduló forgalom évek óta komoly problémákat generál, a szűk utcákon keringő, parkolóhelyet kereső autók pedig komoly terhelést jelentenek a településrész környezetére, az ott lakók komfortérzetét negatívan befolyásolva. Nem jelentene könnyebbséget még két parkolóház sem, hiszen az egyes szakaszokra még nagyobb forgalmat irányítana, ráadásul pont azokon a helyeken, ahol szűk utcák mentén sokan élnek. Ezt a problémát képes orvosolni a teljes hivatali apparátus kiköltöztetése az ETO Parkba. Egy belső átalakításnak köszönhetően az épület modern körülmények között biztosíthatná a gyors ügyintézést, melyhez a környéken rendelkezésre álló ingyenes parkolók garantálnák az egyszerű elérést. A közműszolgáltatók ügyfélszolgálatától az útlevélkészítésig minden elérhető lenne egy helyen, a jelenleg is üzemelő posta bővítésével pedig az effajta szolgáltatás igénylő ügyek intézése is helyben történhetne. Leegyszerűsítené és meggyorsítani a lakosság ügyintézésének folyamatát, jelentős tehertől szabadítaná meg a Belvárost és környékét. A buszközlekedés jelenlegi rendszerének köszönhetően a legtöbb városrészből közvetlenül, illetve közvetetten is könnyen elérhető az ETO Park. Az épület másik nagy előnye, hogy gépészetileg a legújabb követelményeknek megfelelően készült, elkülönült szolgálati bejárattal rendelkezik, és a hivatali irattárakat is képes befogadni, azok feltöltése, kezelése az ügyfélforgalomtól elkülönülten bonyolítható.
Az új igazgatási központ elkészülésének a Belvárosra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív: számos ingatlan felszabadul, melynek kereskedelmi, idegenforgalmi hasznosítása így lehetővé válik, de az értékesítése is egyszerűsödik. A belvárosi parkolási probléma úgy szűnne meg, hogy nem kell évente százmilliókat költeni kényszermegoldásokra, nem kell tovább zsúfolni az amúgy szűk utcákat, és a „keringő” autósok száma is nagy mértékben csökkenne. Végre levegőhöz jutna a Belváros, valóban betölthetné végre azt a funkciót, amit jelenleg csak egyes elkülönített területeire használnak: pihenés, rekreáció, közösségi élmény. Nem utolsó sorban pedig a műemléki szemléletű újrahasznosításra is kiváló lehetőség nyílna, valódi történelmi belvárosa lehetne végre Győrnek! Megszüntethető lenne a kiterjesztett parkolási övezet Nádorvárosban és Révfaluban, az övezetek határai újra normalizálódhatnak, csökkennének a parkolási díjak, és a jelenleg rendelkezésre álló helyek száma egyensúlyba kerülne az ide látogatók és itt lakók számával. Nagyon távoli célként megfogalmazódhat az „üvegpalota” helyén létesítendő új főtér terve, amely alatt a város főütőerét jelentő Szent István út közvetlen szomszédságában egy jelentős befogadóképességgel rendelkező két vagy háromszintes mélygarázs épülhetne – itt ugyanis már aligha kerülne elő komoly régészeti vagy műemléki érték a földből.
Az Arrabona Városvédő Egyesület arra kéri a városvezetést, és a stratégiai tervezésben részt vevő szakembereket, hogy az idén készülő új rendezési tervet a fentiek figyelembe vételével készítsék el, gondolva a város hosszú távú érdekeire, a győriek komfortérzetének javítása érdekében.