Győr várának 1598-ban, a törököktől való visszafoglalásának emlékére egyesületünk történelmi városnéző sétára invitálta az érdeklődőket, akik szép számmal tartottak velünk a kissé borongós szombat délelőttön. A dicső haditett mozzanatait, és annak történelmi jelentőségét Szabó Gyula elnök előadásában hallgathatták meg mindazok, akik elkísértek minket. Ezen a napon egy olyan eseményre emlékezünk, amit sajnos nem szoktunk hivatalosan ünnepelni, holott mi, győriek méltán lehetünk büszkék: Győr töröktől való visszafoglalására, mely ma 417 éve, 1598. március 28-án történt.
Győr kitüntetett szerepet töltött be a végvári rendszerben, s 1594-es elvesztése a törökök ellen vívott 15 éves háború egyik legsúlyosabb veszteségének számított, már az eleste utáni évben elkezdték a visszaszerzésére irányuló hadműveletek kidolgozását. Pálffy Miklós több nyelvet beszélt, kiváló ismerője volt a német és a spanyol hadviselésnek, és jártas volt az olasz várépítészet, jogismeret és jogalkalmazás terén is. 1584. szeptember 22-én az uralkodó kinevezte Komárom vármegye főispánjává és a komáromi erődvár főkapitányává. Barátjával, Nádasdy Ferenc érsekújvári kapitánnyal, jelentős veszteségeket okoztak a töröknek. Az Udvari Haditanács 1589. augusztus 29-én, elismerve tetteit, Érsekújvár főkapitányának nevezte ki, és még ebben az évben Alsó-Ausztria főrendjei felvették tagjaik közé. “Fürkésző” hadmozdulataival biztonságban tartotta a bányavárosokat, s a felvidéki régió nagy részét. 1593. október 23-án Nádasdy hadával egyesülve, a budai pasa 20 ezer fős csapatát Pákozdnál szétverték, majd több felvidéki vár visszafoglalásában is jeleskedtek. VIII. Kelemen pápa 1594. június 2-ai brévejében külön megemlékezett a “fennkölt és buzgó” Pálffyról, aki Istenért, hazájáért és a királyért minden áldozatra kész volt. A győri vár ostromakor azonban súlyos sérülést szerzett, a vár alól elmenekülő császári sereget már nem tudta megakadályozni végzetesnek tűnő hadmozdulatainak kivitelezésében. 1594. november 17-én Mátyás főherceg kinevezte Komárom főkapitányának. Esztergom 1595-ös ostrománál döntőnek bizonyult, hogy Óbudánál szétverte a budai pasa csapatait, s ezzel a jelentős győzelemmel sikerült elvágni a győri török helyőrség utánpótlási vonalait is. A haditanács még ez év decemberében Esztergom főkapitányává nevezte ki.
Pálffy és Schwarzenberg Győr eleste óta határozottan képviselte azt az álláspontot, hogy Buda visszavételének előfeltétele a vár felszabadítása. 1598 februárjában látták elérkezettnek az időt arra, hogy a legnagyobb titokban, Komáromban kidolgozták a haditervet. A Schwarzenberg tábornok vezénylete alatti 4 ezer német, spanyol, francia, vallon lovas és gyalogos, valamint a Pálffy vezette magyar huszárok 1598. március 28-ára virradóra észrevétlenül gyülekeztek a győri vár körül. Pálffy és Schwarzenberg csapatai az éj leple alatt a fehérvári kapuhoz nyomultak, melyet az egy évvel korábban Tatánál kipróbált petárdával berobbantottak. Schwarzenberg csapatai behatolva a felszabadított kapun megszállták a bástyákat. A kemény és véres kézitusában egy idő után úgy tűnt, hogy az álmukból felriadt törökök visszaverik a támadást, ám Pálffy huszárjai leszállván a lóról, élükön kapitányukkal, gyalogrohammal eldöntötték a bizonytalanná vált csata sorsát.
Sokan ismerjük Ali bégnek, Győr parancsnokának legendáriumból fennmaradt, elhíresült mondását, mely szerint előbb szólal meg az érckakas, mintsem Győr a keresztények kezébe jusson. A legenda szerint a kakas a győztes ostrom éjszakáján megszólalt. Győr visszavétele fényes haditett volt, Rudolf magyar király köszönetét fejezte ki Pálffynak hősies magatartásáért. Megkapták az aranysarkantyús lovagi kitüntetést, melyet Mátyás koronaherceg Győrött adott át neki. Schwarzenberg Adolf díszkardot adott tisztelete és elismerése jeleként, Alsó-Ausztria rendjei egy 830 arannyal egyenértékű díszserleget adományoztak a győri hősnek. Bécsben ünnepi hőskölteményeket nyomtattak Pálffy és a herceggé lett Schwarzenberg dicsőségére. A hősköltemények „Magyarország megmentőjének” nevezték, s haditettét Nagy Sándor, Scipio és Hannibál katonai nagyságához mérték. A vár felszabadulásának tiszteletére a császári országrész számos útja mellett Győr-kereszteket állítottak.
A reális történelmi értékelés Pálffyt Magyarország Hunyadi János utáni, török elleni háborúk legsikeresebb magyar hadvezérének tekinti. Pálffy és Schwarzenberg hősi tettét, mely a tizenöt éves háborúban újabb erőt adott a törökökkel harcoló seregeknek, a győri polgárok nem feledték. Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökének kutatásából tudjuk, hogy Győr magyar és német ajkú lakosai külön-külön szentmisével és istentisztelettel emlékeztek, majd ezután egyesülve, körmenetben ünnepelték a hősöket, maguk hordozva a két kiváló hadvezér képmását. Az egyik utolsó ilyen megemlékezésről a Győri Hírlap 1914-ben több lapszámon keresztül számolt be, melyből kiderül, hogy a rendezvény napokon át tartott, és a hivatalos megemlékezésen túl, mai szóhasználattal élve, fesztiváli méreteket öltött. Mára azonban mindez szinte a feledésbe merült. A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága idén hatodik éve tart megemlékezést az esemény évfordulója alkalmából, az Arrabona Városvédő Egyesület pedig immár második éve tartja meg az érdeklődő győrieknek e dicső hőstett mozzanataival színesített történelmi városnéző sétáját.
Készült a 2015. március 26-án csütörtökön, a győri székesegyházban megtartott megemlékezésen, Fehér Imre VRNT elnök és területi székkapitány által elmondott beszéd felhasználásával.