Hamarosan végleg elkészül a Dunakapu tér olyan formában, ahogy azt a város vezetése és üzleti köreik megálmodták. Nem hallani azonban a győriektől elégedett hangokat, a polgármester által az elmúlt években emlegetett „sokak”, akiknek tetszik az ő koncepciója, mélyen hallgatnak. Elkeseredett és felháborodott hangokat azonban minden alkalommal hallani, amikor a médiában megjelenik ez a beruházás. Az Arrabona Városvédő Egyesületet is rendre kérdőre vonják, hogy a botrányosan otrombára sikeredett Dunakapu tér és vezérépületei, a Dunakapu delicatesse, a mélygarázs és lejárata, valamint a trafóház-wc hibrid engedélyezésénél mégis hol voltak. Mindenki azt kérdezi, hogy kik engedélyezték a terveket és hogyan lehetett ezt a csúnya együttest Győr történelmi belvárosában megépíteni. Nem elég nekik az a válasz, hogy egyesületünk öt éven keresztül figyelmeztetett nyilatkozataiban, közleményeiben és az internetes oldalán arra, hogy rossz a koncepció, rossz a terv és annak módosítása is. Joggal vannak felháborodva azok, akiket becsapott a városvezetés és a helyi média.
Az Arrabona Városvédő Egyesület bírálataira, figyelmeztetéseire a város vezetése rendre politikai válaszokat adott, nem volt hajlandó semmilyen kompromisszumra, felajánlott segítségünket rangon alulinak érezték. Először szélsőséges jobboldalinak, később vérkommunistának, majd szakmai analfabétának, végül hisztériakeltőknek bélyegeztek minket. A politikai lejáratások és megalázások, sértegetések egész készlettárát bevetették csupán azért, mert mi mást és másképpen gondoltunk és bírálatainkra soha semmilyen érdemi szakmai választ nem kaptunk. Véleményünk megengedhetetlenül sértette az ő üzleti érdekeiket, a Dunakapu delicatesse meg sem épülhetett volna a mélygarázs nélkül, a cél érdekében mindent megtettek, még a legnagyobb győri reneszánsz műemléket, a Duna-bástyát is feláldozták érte.
A legszomorúbb azonban az, hogy a műemléki, építész és régészeti szakma helyi képviselői engedtek a politikai nyomásnak, és sikerült belőlük a beruházók céljainak megfelelő szakértői véleményeket kicsikarni, a Duna-bástyát betemették, a folyamat során többször áttervezték a teret és egyesületünket kizáratták az ügyféli státuszból, mint érintett helyi szakmai civil szervezet bele sem szólhattunk az egész folyamatba. A félrevezetett közvélemény sem hitte el, hogy micsoda pusztítás lesz ennek a vége, pedig mi szóltunk előre. A helyi média azt harsogta, hogy hozzá nem értő, hisztériakeltő és akadályozó kontárok vagyunk. Most már láthatja a közönség is, hogy mit szántak neki élvezetül választott vezetői. A győri polgárok még akkor sem figyeltek fel a veszélyekre, amikor az ICOMOS szakvéleményében aggodalmát fejezte ki, a műemlékvédelmi szakma kifejezett rosszallását jelképező citrom-díj odaítéléséről a városi újság semmit, a megyei napilap apró hírt közölt, rejtegetve a valóságot a közvélemény elől. Egyesületünk a hazai műemlékvédelem egyik legmagasabb elismerésében, a Podmaniczky-díjban részesült tavaly a Duna-bástya megmentéséért végzett munkájáért – ennek jelentőségét is alig páran ismerték csak föl, a Dunakapu téri beruházás anomáliáira, káros hatásaira azonban még ekkor sem kapta fel a fejét a győri polgárság, hagyták dolgozni a pusztítókat.
A médiának döntő szerepe volt a félrevezetésben. Közleményeinket a városi napilap, amit a győriek pénzéből tartanak fenn, s amit Radnóti Ákos alpolgármester a legutóbbi közgyűlésen a „mi újságunknak” nevezett, meg sem jelentette, a megyei napilap pedig sok esetben elhallgatta, vagy a saját szájíze szerint átfogalmazta, figyelmen kívül hagyva az etikai normákat. A győriek nem arról beszéltek, hogy milyen idegen és ronda lesz a tér, hanem arról, hogy mit okoskodnak már megint a városvédők – és most ugyanezek a győriek kérdezik, hogy volt az Arrabona? Az építészeti előrelátásunk nagy szomorúságunkra bekövetkezett. A tér és építményei egy rosszul sikerült, a valóságtól elrugaszkodott, hibásan értelmezett, pocsék, környezetétől, a történelmi belvárostól teljesen idegen megoldást eredményeztek. A városvezetés politikai gőgje, erőszakossága és profitéhsége mellett a keresztény-konzervatív elveket valló szakmai egyesületünk kirekesztése, észrevételeink teljes figyelmen kívül hagyása vezetett idáig. A város vezetése számára a történet politikai siker, melynek érdekében az üzleti érdek képes volt minden szakmai érvet, és a város lakosságának jó ízlését is sárba tiporni. Az Arrabona Városvédő Egyesület bocsánatot kér minden győritől azért, mert bár az összes törvényes eszközt felhasználva próbáltuk jobb belátásra bírni a vezetőséget, sajnos nem tudtuk.