II. János Pál tér – javaslatok

pál1Győr 2020-ig meghatározott kulturális koncepciójának kulturális, közművelődési intézményfejlesztési prioritásai között említi a Győri Nemzeti Színház évtizedek óta esedékes felújítását – állami forrás bevonásával. A fejlesztési program tartalmazza a II. János Pál tér – Schweidel utca komplex funkcióbővítő rehabilitációját, szabadtéri színházi attrakciók megrendezésére alkalmas tér kialakítását a színház előtt.

Az Arrabona Városvédő Egyesület 2010. március 9-18 között mutatta be a városházán a II. János Pál térre állítandó szobrok terveit és makettjét. Az egyik változat idősebb korban, pásztorbotjára támaszkodva, míg a másik áldásra emelt kézzel ábrázolja az egyházfőt. Győrfi Lajos szobrászművész alkotásait dr. Pápai Lajos megyéspüspök és a Győri Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is megszemlélte és mindannyian támogatásukról biztosítottak minket. Az akkori költségbecslések szerint az életnagyságú szobor maximálisan 21 millió forintba került volna, és egyesületünk elkészítette ezzel párhuzamosan a színház előtti tér rekonstrukciós tervét is. A városházán kihelyezett urnába dobhatták a győriek – köztük elsőként a polgármester – szavazatukat, hogy melyiket tartják megvalósításra érdemesnek. A szavazás eredménye szerint 102 emberből 100-an értettek egyet a tér egyesületünk által javasolt formában történő rekonstrukciójával, 99-en támogatták a szobor felállítását, és a két változat közül 67-en egy konzervatív kialakítású talapzaton álló, kezét áldásra emelő II. János Pál egész alakos megformálása mellett döntöttek. 77-en ajánlották fel, hogy a szobor megvalósítását adományokkal is szívesen támogatnák. Itt azonban a dolog sajnos megállt, mert az önkormányzat részéről nem volt szándék a javaslat megvalósítására. Legutóbb 2012-ben nyilatkozta azt Fűke Péter, hogy még nincs itt az ideje a tér felújításának, de egy szoborról esetleges felállításáról nem is beszélt.

Egyesületünk üdvözli a kulturális koncepció azon törekvéseit, hogy végre a színház előtti tér méltó formát ölthessen, s ismét felajánlja – természetesen frissített adatokkal – koncepcióját a térre elhelyezni kívánt szobor tekintetében, valamint felajánlja segítségét és korábbi – a győriek által nagy százalékban támogatott – térrekonstrukciós terveit is.

Szigeti Ferenc és Szabó Gyula építész szobormakett II. János Pál tér átalakítása szavazás pápaszobor Győrfi Lajos szobrászművész munkája győri városháza aula kiállítás

Győr azon kevés városok egyike, ahol a szent életű egyházfő személyesen is tiszteletét tette, és 1997. március 17-én székesegyházunkat ő emelte bazilika minor rangra. A városi közgyűlés a látogatás emlékére nevezte el II. János Pálról a színház előtti teret, egy akkor még komolyan tervezett Mosoni-Duna-parti sétány helyett. Győr sokkal tartozik a szentatya emlékének, akit 2014 áprilisában Ferenc pápa szentté avatott. Csodálatos élmény lett volna, ha az elmúlt években megvalósul a tér átalakítása és a szobor, s mi, győriek, együtt ünnepelhettük volna mindezt szeretett városunkban egy igazán méltó helyen.

Keresztény-konzervatív” városvezetésünk azonban másképp gondolkodik ebben a témában is. Mi viszont inkább II. János Pál 1996-ban, Győrben elmondott intelmeiben és vigasztalásában bízunk: „Ne engedjétek, hogy kedveteket szegjék a gazdasági és társadalmi nehézségek, a munkanélküliség, sokak elszegényedése, a hit nélküli felnőtt nemzedék erkölcsi érzékének megfogyatkozása. Nagy a kísértés, hogy feladjátok a küzdelmet és beletörődjetek a fennálló helyzetbe. Szent Pál úgy mutatja be a pogányokat, mint akiknek nincsen reményük. Mi, keresztények azonban Krisztus jelenlétében élünk. Krisztus a mi reményünk! Nem vagyunk egyedül soha! Krisztushoz, a jó Pásztorhoz tartozunk, aki mindig velünk van (…) Ragyogó példaképeitek vannak, rájuk tekintsetek, amikor felhők tornyosulnak. Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról. Gondolok Apor Vilmos püspökre, aki ebben a városban áldozta fel életét a rábízottakért; gondolok Mindszenty József bíborosra, aki rendületlenül szembeszegült a diktatúrával, vállalva ezzel a hosszú keresztutat; gondolok a szegények orvosára, Batthyány Strattman Lászlóra, a szeretetszolgálat igazi hősére; gondolok a papokra, a szerzetesekre, a szerzetesnőkre és a sok világi keresztényre, akik életüket odaadták Jézusért. Tisztelettel emlékezzünk mindazokra, akik az elmúlt évtizedekben üldöztetést szenvedtek, de nem tagadták meg hitüket.

Őszintén hisszük és reméljük, hogy egyszer végre jó pásztorai lesznek a győri közösségnek. Tudjuk, hogy a hazánk ügyéért oly sokat dolgozó szentnek Győrben szobrot kell állítani a róla elnevezett téren – ennek bele kell férnie a kulturális koncepcióba. Tudjuk azonban azt is, hogy ez a szellemiség, a szentjeinkre való emlékezés, jó példájuk elfogadása, az általuk bejárt, Istenhez vezető útra lépés nem e kor sajátja. Mert ez a szellemiség szavazatmaximalizálást nem eredményez, népszerűséget nem hoz, hiszen nem mond mást, mint az igazságot. Azt pedig manapság nemigen szeretik sem hallani, sem kimondani, sem tudomásul venni. II. János Pál jóval több volt, mint egyházfő, vagy egyházépítő politikus. Ő egy olyan karizmatikus, országok felett álló lelki vezető volt, aki képes volt meghaladni, sőt felülírni saját korát, képes volt az egyház megújítására, tömegeket állítva a hit igaz ügye mellé. Ilyen férfit nem szül minden század – és ez a nagyszerű ember Győrben járt! Karol Wojtyla amellett, hogy kiváló filozófus és teológus volt, színészként, költőként és drámaíróként is alkotott. Az a szerencsés véletlen, hogy pont a Győri Nemzeti Színház előtti tér kapta róla a nevét, minden másnál jobban mutatja, hogy emlékét itt kell megőriznünk.

Öt év telt el a sikertelen kezdeményezésünk óta, de most újra felcsillant egy halvány reménysugár: a város jelenlegi vezetői egy talán soha vissza nem térő lehetőséget kaptak arra, hogy elhelyezzék a Szentatya szobrát méltó helyén, s ehhez nem kell más, csak akarat. Azon kívül minden a rendelkezésükre áll.

Comments are closed