A rendszerváltozás utáni Magyarország elsőként újraépített Országzászlója a 2008. évben felavatott győri. Az 1934-ben avatott zászló hű mása igen csekély különbséggel épült oda, ahová az eredeti alkotók valaha megálmodták. Az újraépítéskor komoly vitát váltott ki úgy az Országzászló, mint az Apostoli Kettős Kereszt elhelyezése. Az ellenzők úgy érveltek, hogy letakarja a régi-új emlékmű az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékművet, nem illenek egymáshoz, rossz térkompozíciót alkotnak. Az azóta eltelt jelentős idő megoldotta ezt a feszültséget, mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy ez a három fontos emlékhely és térelem valódi és szerves egységet alkot.
Az egy tengelyre komponált hármas egység igen fontos megemlékezések színhelyévé vált, melyek egymásnak nem jelentenek „konkurenciát”. Itt a szellem Hazánk sorsa feletti aggódása, sorsfordító pillanatai feletti tűnődése van jelen, mely alkalmat kínál emlékezésre, de a jövőbe vetett bizalommal telt szárnyalásra is. Valóban különleges hely ez, kegyeleti emlékhely, hiszen itt vannak Nagymagyarország hamvai, itt az 1947-ben elcsatolt három magyar falu földje is.
Az Apostoli Kettős Kereszt Szent István államát jelöli, az Országzászló örök figyelmeztetés és az örök összetartozás legfontosabb magyar szimbóluma, az 1956-os emlékmű a Nemzet utolsó nagy fellángolásának élő hirdetője. Nincs, aki e jelképek erejében, magasztosságában kételkedne. Úgy véljük nem csak ez egykori emlékhelyet megépítő önkéntesek áldozata előtt tisztelgünk, hanem a jelen bemutatott fejlesztéssel még további tartalmat is adunk e nagyszerű hármasságnak.
Az emlékművek jelenleg az egykori virágóra és az 1956-os emlékmű szegélyeként kialakított gyalogúttal határolt füves területen állnak, fentről nézve egy nagy felkiáltójelet mutatva. Tehát a mostani kialakítást nem bántva, csupán a burkolatok és a zöldfelület kiegészítésével, illetve újabb rövid gyalogos ösvényekkel a Nazca-vonalakra emlékeztető, de virág formát megjelenítő alakzat jön létre. Ezzel a kis korrekcióval az emlékhelyek szellemi összetartozása még szorosabbá, még nyilvánvalóbbá válik anélkül, hogy az eredeti koncepció sérülne. Az országzászló talapzatára sok küzdelem árán, de felkerült: „Hiszünk Magyarország feltámadásában!”.
Ennek a hitnek egyszerű jelképe a virág, a fájdalmasan sok magyar vérrel áztatott MAGYAR FELTÁMADÁS VIRÁGA.
Ez a virág hatalmas, üzenete pedig nagyszerű: a keresztből sarjadzik, átfut az Országzászlón és szinte megkoronázza 1956. dicsőséges emlékezetét. Így mindenki számára nyilvánvaló, hogy a magyar feltámadás virága nem más, mint az Isten Országára vágyakozás beteljesülése, mely újra megadja minden magyarok egységét, benne őseink tiszteletét és az oly annyira vágyott valódi isteni igazságba vetett hit szabadságát, azaz a feltámadást.
Mert virággal emlékezünk drága halottainkra, virágot tépünk legelőször kedvesünknek, ha sarjad a kikelet, és a Templomok oltárait is a virág díszíti. Ez a hatalmas virág, mely a Magyar Feltámadás Virága pedig a világ legnagyszerűbb érzésével tölt el minket, hogy mindnyájan egy bátor és vitéz Nemzet sarjai, Magyarok vagyunk. Különös erővel ruház fel majd bennünket ez a virág, mert annyi keserv közt is meglátjuk a jó irányt, a mindig helyes és örök kiindulás pontját: Jézus Urunk Keresztjét.
Ha pedig látjuk honnan induljunk új, és immár megszentelt erő száll meg minket, az örök és valós Isten Lelke, mely ahogy róla írva áll, mindeneket egyesít majd. De áldozatot is hoznunk kell még számost és súlyost is, míg megláthatjuk újra a vágyott helyet Szent István Király örök, nagy, dicsőséges Országát, Ezt a Hazát az Égben találjuk, ma is ott van, mindig ott lesz. És ott leszünk mi is apáinkkal, ha majd a Magyar Feltámadás Virágát fentről láthatjuk. Mert ez a virág addig él majd, amíg él a város és él a park, és velük él a Hit, az Összetartozás és a Szeretet.
Arrabona Városvédő Egyesület
2021. január 29.