Néhány gondolat a Győri Nemzeti Színházról

A mai színházépület sokak gondolatvilágában, és igencsak sokféleképpen jelenik meg újra és újra, gyakran igencsak eltérő víziót létrehozva, mindez már az épület megvalósulása után elkezdődött és tart napjainkig. A sajtóban megjelent polgármesteri elképzelés a színház sorsával kapcsolatban erőteljes szellemi hullámokat fog vetni – ebben biztosak lehetünk.

Általános vélekedés, hogy a színházépületnek egyszerűen nincs tere, a hatalmas test szinte „tyúkanyóként” ül a belvároson. A zsinórpadláshoz kialakított, a győriek által síugrósáncnak elkeresztelt tetőzet szinte minden távoli nézőpontból idegenül, sőt zavaróan hasít a város sziluettbe. A hatás különösen negatív a Belváros felé Révfaluból tartva, mikor a Bencés templom míves tornyai között jelentkezik az innen nagyjából háromszögű tetőfelépítmény.

Madártávlatból a Győri Nemzeti Színház (fotó: Civertan Grafikai Stúdió)
(fotó: Civertan Grafikai Stúdió)
A színház épülete Révfaluból a Belváros felé tekintve

Az épületnek azonban mégsem ez a baja, hanem a közönség forgalmának megoldatlansága és a pazarló energiafelhasználás miatti igencsak magas üzemelési költség.

Az elmúlt évben több építész is dolgozott a színházépület átalakításán és mélygarázs kialakításán. Tudomásunk szerint a beruházás bekerülési költsége megkérdőjelezte annak észszerű végrehajthatóságát. Ez elég erős indok, hogy más műszaki megoldás mellett kell letenni a garast. A polgármesteri ötlet nagyvonalú, a volt Vagongyár területe a Belváros egyetlen észszerű és természet, valamint infrastruktúra szabta bővítési lehetősége. Itt valóban van elég terület a huszonegyedik századi gondolat megvalósíthatóságához. Mi csak erőt és kitartást kívánunk a Polgármester úrnak, hogy ezt az igazán nagyszerű gondolatot meg is valósítsa. De mi legyen a „régi” színházzal?

A régi Vagongyár területe
Hatalmas lehetőségek rejlenek itt. Vajon lakótelep, vagy városrész épül majd?

Az ötlet másik fele építészeti és műszaki kérdések sorát veti fel bennünk, de hát minden újító ötletet kérdések öveznek, így kérem ne támadásnak tekintsék tehát az alább leírtakat.

A színház épülete sok negatívuma mellett azért sok erényt is felmutat, értékekkel teli. Ilyen érték például a korszerű technikával felszerelt nagy méretű színpad, a galériás előtér, Szász Endre és Victor Vasarely nagybecsű alkotásai. Az épület elbontásával ezek is elpusztulnának, mely értékek megsemmisülését senki sem kívánja, ebben egészen biztosak vagyunk. Az épület hatalmas tömegét tekintve annak elbontása is valószínű csillagászati összegbe kerülne, sajnos a mai válsághelyzetben erre is gondolnunk kell. Elég csak a bontási hulladék elszállítására gondolni, mely nemcsak anyagi, hanem logisztikai problémák sorát is elénk állítja.

Victor Vasarely semmivel sem összetéveszthető műve
Egy fotó 2009-ből

A színház helyén teret és mélygarázst létrehozni izgalmas kérdés, de engedtessék meg itt is a probléma felvetés. A Belváros egyik parkolási gondját maga a színház működése okozza, de amennyiben új helyére kerül, ez a gond önmagát oldotta meg. Nem biztos, hogy teljes területre kiterjedő mélygarázs igény merül fel ezek után. Egy azonban bizonyos, a Belváros igen jelentős funkciót veszt, ezzel a kiüresedés veszélye fokozódik, mely a degradáció az egyik legkárosabb urbanisztikai ható forrása. Ennek végeredménye egy szervezetlen alvó-, iroda, és fogyasztó-gép funkciós belváros létrejötte is lehet, mely nem kívánatos.

A tér növényzettel, parkkal igencsak jó ötlet, de arra figyelni kell, hogy a közvetlen közelben ott az intenzív zöld Batthyány tér, mely mai napig nem leli valódi funkcióját. Azaz itt valami zölddel összefüggő plusz tartalmat kéne létrehozni, már amennyiben ez az út a megoldáshoz. El kell kerülni a Széchenyi tér és főleg a Dunakapu tér kő-sivatagát, mert mélygarázs és főleg a nagyra növő – egyébként kívánatos – fák valahogy csak a számítógépek monitorain, a szemfényvesztő látványtervekben férnek össze.

Csak emlékeztetőül: így nézett ki a Dunakapu tér látványterven...
Dús(nak ható) növényzet, (hiányzó) napvitolák, utcabútorok

Aztán itt is jelen van a győri reneszánsz erőd, mely egy mélygarázs esetén leküzdhetetlen probléma (a Dunakapu tér alatti garázs első verziójának totális bukása legyen az intő példa).

Penthouse-ok készülnek
(forrás: exkluzivlakasokgyor.hu)

A színházépület elbontása után nagy valószínűséggel előtérbe és főleg látványtérbe kerülnek az új tér térfalai. Ezen épített elemek soha nem voltak egymáshoz hangolva, hiszen pont a jelenlegi színház hatalmas tömege gátolja meg mindezt. Gondolatban haladjunk végig a tér oldalain, ahol a drámai különbségek összeugrasztása kaotikus, rendezetlen hatást fog kelteni. Hiszen a tíz emeletes panelek ott maradnak a Czuczor G. utcai irodaház és főleg az Arany J. utcai ablaktalan tűzfal nem térképző elemek. A posta tetejének intenzív beépítése még ismeretlen hatású, az OTP épülete pedig nem térsarok, hanem tömb lezárásra létesült.

Mindezek végzetes egyensúlyzavarban állnak majd az északi oldal hagyománykövető beépítéseivel. Ez valós gond, mi sem vállalkozunk építészeti válasz adására, ehhez több információ kellene.

Jelenlegi véleményünk szerint maradni kellene a mostani színháznak, mert Győr, a kultúra városa elbír egy valóban 21. századi színházat az elképzelt helyén, de elbírja ezt az épületet is.

A funkció is megoldható, maradjon itt a balett társulat, jöjjön ide a filharmónia is, a Kisfaludy terem pedig legyen nyitott a kamara előadásoknak, például itt a Gólem színház, itt van Gáti Oszkár művészeti köre, szóval nagyágyúk az ajtóban. A nagyszínházi és musical produkciók otthona pedig lenne az új épület. De el tudjuk azt is képzelni, hogy a Színművészeti Egyetemet hozzuk Győrbe és itt lenne a győri kísérleti színház műhely, karöltve, vagy paralel az előbb említettekkel. Garantálható, hogy városunk művészeti élete soha nem látott dimenziókba emelkedne.

Mindemellett az épületet energetikai szempontból fokozatosan fel kell javítani. Ez elsősorban a nagy üvegfelületek átépítésére szorítkozhat, a tetőzet erre alkalmas szakaszain pedig napelemek elhelyezésére adódik jó lehetőség.

Ezek első gondolataink a bejelentés kapcsán, reméljük a folytatáshoz is segítő támogatásunkat nyújthatjuk majd.

Arrabona Városvédő Egyesület
2020. április 10.

Hozzászólások