Ezt a kápolnát még akkor építették, amikor Révfalu önálló nagyközség volt, és egyházmegyei szempontból az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozott.
A kápolna nem sokkal a Szentháromság Plébánia templom elkészülte 1754. után létesült 1776-ban, késő barokk stílusban, létrehozója, alapítója Gr. Vizcay (I.) Mihály. A kápolna titulusa Nepomuki Szent János volt, amellett, hogy a 30 embert is befogadni képes kápolnában rendszeresen miséztek, a hajósok kápolnájaként is működött. Történetében annyit tudunk még, hogy Batthyány érsek a misézést 1788-ban megtiltotta. Az amúgy igen dekoratív kápolna még sokáig állta az időket, mígnem a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (a Széchenyi István Egyetem elődje) építésekor elbontották 1970-ben.
A kápolna képe az 1930-as években a Kálóczy tér felől
A kápolna együttes ábrázolása a Szentháromság templommal
1970-ben gyorsan törtek pálcát egy katolikus kápolna felett, hiszem csak „műemléki jelentőségű” volt. A műszaki meghatározás ma már nem létezik, de az elv, a pusztítás elve ma sem változott. Emlékezzenek szavaimra, de ha ez kevés, idézzék emlékezetükebe a Duna bástyával történteket, vagy ha pénz kerül rá szemléljék majd, mivé változtatja a Vaskakas Tavernát a tetejére rakott fa-üveg kecskeól. Az aktuális hatalom legyen az kommunista, vagy magát nemzetinek valló, eltervezett útját valami akár látszólag is keresztezi, azt elpusztítja. És egyet érdemes megjegyezni, mindig lesz szakember, aki felkérésre és persze jó pénzért, érvényesülését a hatalom akaratát műszaki érvekkel támasztaj alá. Így vált hűséges szolgává a jog és az építészet is.
Szegény Révfalu, 1905-ben még önálló nagyközség volt, iskolával, óvodával, templommal kápolnákkal, iparral, utakkal és hidakkal, sőt még egyházkerületi szempontból is, úgy tűnt el a mohó város gyomrában, hogy múltjából szinte semmi nem maradt.
Ma nem kedvelik az emberek a kápolnákat, mert mindezek a kisebb közösségek gyülekező helyei, az ide Istent imádni járók ismerték egymást, ma az ember a saját szomszédjáról sem tudja, hogy ki is az. Nincsenek már a szó régi értelmében barátságok, kézfogással történő tartós egyezségek, az adott szó sem ér hajítófát sem. Elfelejtettük, egykor és az többszáz éven át ezek a kicsiny, de állhatatos hívő közösségek imádsága tartotta fenn Hazánk lelki lélegzetét.
Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
– mondja a Biblia Lukács Evangéliumában (12.32).
A kápolna a bejárata felől és az egykori Káldy (Polgár) villa erkélyéről
A Nepomuki Szent János kápolna, vagy a Hajósok kápolnája Győrben, a folyók városában nem bír kis jelentőséggel. Városunk életét évszázadokon át a folyók határozták meg, és itt nem csak a kereskedelmi hajózásról kell megemlékeznünk, hanem a hadi hajókról is, érve ide a középkori dunai flotillát, de ide érjük Árpádházi királyaink alatt a pinnyédi királyi viza tenyésztő helyet, a halászokat, pákászokat, révészeket, aranyászokat, vízimolnárokat is. Ma mindezen vízi életet meghatározó szegmensek a múlt részei, de nem így a világhírű győri vízisportok, a kiránduló, városnéző hajók, vagy a hobby hajósok. A víznek, mint őselemnek erős és éltető közegnek meg kell határoznia a győriek életét, pláne most, hogy végre van elég víz a gönyűi mű miatt a folyók medrében. Mivel Hazánk a keresztény Európa része, így nem kell magyarázat, hogy a víz szerepe a keresztény lelkiségben milyen hatalmas szereppel bír. Ha erre emlékeztetni tudjuk korunk emberét, pláne ebben a városban annak a helynek az emlékezetét kell felkeltenünk, mely a vízzel és a vízi élettel és a lelkiséggel itt valaha direkt kapcsolatban volt. Ez nem más, mint a Hajósok kápolnája. Nem vagyunk naivak, nem újraépíteni szeretnénk egy épületet, hanem a belőle fakadó szellemiséget visszahívni a helyi közgondolkodásba.
Az Arrabona Városvédő Egyesület és a Nemzetközi Szent György Lovagrend Komárom-Esztergom Megyei Priorátusa elhatározta, hogy a Nepomuki Szent János kápolna helyén emlékkeresztet állít. A kezdeményezést a Nemzetközi Szent György Lovagrend Magyarországi Kormányzótanácsa is támogatja.
Kovács Balázs diakónus priorral együtt ki kell mondanunk, ez csak a kezdet. Kedves Győriek elindulunk a keskeny úton, mely az igazságra vezet, tisztelettel kérem, kövessenek minket.
Győr, 2024. november 23.
Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület