Skip to content

Valami bűzlik a Dunakapu téren!

Külön figyelmeztetnünk kell az olvasót, hogy az alábbi írás tele lesz idézetekkel. Azért, mert látniuk kell Önöknek is, mennyit és mit hazudott össze nekünk, győrieknek a városvezetés, és a rabigájába hajtott helyi média.

2011-ben Borkai Zsolt a következőket mondta a győrieknek, hogy „amikor a Dunakapu tér megújul, visszakerül a piac. Az árusok visszajöhetnek a felújítás után„. Arra viszont kevesen emlékeznek, hogy 2007-ben a teljes akkori fidesz frakció azt állította egy közleményben, hogy „a tradicionális piac megmarad”. Saját honlapján azt írja a polgármester, hogy „a korábbi ígéretekhez híven lehetőségük nyílik az őstermelőknek visszaköltözni a Dunakapu térre”. Össze is rántották a haverokat, hogy menjenek árulni, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke pedig boldogan térdelt le az izzadt sportoló ülep mögé, hogy köszönetet mondjon „a városnak azért az országosan is egyedülálló kezdeményezésért”. Emellett még azt is mondta, hogy „igazi kuriózum” ez a piac. Össze is állt a rezes banda, Géza bácsi hozta a cuccot az ingatlanmutyira szakosodott Győr-Szol-tól, éttermes haverok feleségei hozták a száraz tésztát, mert elhitték a bandavezér hazugságait, hogy egy „olyan minőségi termelői piac jöhet létre Győrben, amely nem csak a vásárlókat szolgálja ki, de turisztikai vonzerővel is bír”. A városvezetés kínjában, a hazugságai elől menekülve, megalkotta a győrieknek a keddi és pénteki „piacnapot”, és összetrombitálta a haverokat, hogy menjenek ki árulni, a helypénzt állítólag egyelőre nem kell fizessék, majd ha beindul a buli, akkor megbeszélik. A politikai felügyelet alatt dolgozó megyei napilap a nyár elején azt írta, hogy újra piac lesz a Dunakapu téren, és „a Győr-Szol Zrt., mint a piacot működtető társaság pályázatot írt ki, melynek nyomán 21 vállalkozóval, őstermelővel kötöttek szerződést”. A propaganda azt harsogta, hogy lám, mégiscsak lett itt piac, s ennek „visszaköltözésével élet költözik a térre”. Egy kommunikációs menedzser képes volt azt állítani, hogy „akár egy nagybevásárlást is le lehet majd itt bonyolítani”! A vásárlók viszont csak nem akartak jönni, az árusok egymással beszélgettek, volt aki kint sem volt egész nap a reggeltől délutánig tartó vurstliban. Egyébként is, milyen piac az, amelyik reggel kilenckor nyit és este ötkor zár? Mégis melyiknek jutott ez az eszébe? Mindegy is, mert valamelyik túlképzett haverja rátromfolt, és kitalálta, hogy legyen pénteken délután négytől este nyolcig. A legszomorúbb az egészben az, hogy senki nem szólt neki, hogy „ne nyomja fullba a kretént”, a helyi politikai vezetésű lapok meg igyekeztek lenyomni a győriek torkán, hogy ez így normális.

A győriek vagy elhitték, vagy nem, de furcsa módon nem küldte el senki nyilvánosan oda ezeket az közveszélyes hülyéket, ahová valók. A túrós hab ezen a trágyadombon pedig az volt, amikor a megyei napilap kitalálta, hogy szervezzenek vasárnapra gagyi fesztivált, hogy népszerűsítsék ezt a piacnak nevezett rettenetet. Igen, ők is fullba nyomták a kretént. Utoljára ekkora aláfekvést akkor láthattunk a Kisalföldtől, amikor még kötelező volt. Ma elvileg sajtószabadság van, erre büszke ez a napilap is, mégis látszólag önként tárja szét lábait a falu bikája előtt, hogy az kedvére meghágassa.

meghalt a piac kisalföld

Aztán 2015. október elejére az lett, hogy se piac, se árusok. A piaccal nem költözött élet a térre: sivár, élettelen, életidegen és undorító, pont amilyennek megépítették. Borkai szerint „az alapvető probléma a kevés árus volt”, ezért döglött meg ez a frankenstein-i alkotása. Most akkor vagy a polgármester hazudik, vagy a napilap és a hetilap hazudott eddig mindig, amikor azt propagálta, hogy népszerű és látogatott az a csúfság a Dunakapu téren. Hiába erőlködtek, úgy látszik, Borkai elfelejtette Samu bácsi örök érvényű tanítását, miszerint minél inkább erőlködik valaki, annál hamarabb lesz tele a gatyája. Hát a Dunakapu téri blama elég markáns sportcsíkot hagyott a fecskéjén mindegyiknek.

Kedves győriek, Önök ismét hülyének vannak nézve! A polgármester és a bandája, akik épp a héten mondta azt, hogy okos várost akarnak Győrből csinálni, ők néznek minket hülyének. A jövő Győrben épül, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az a jövő sivár, sötét, büdös és ezer veszélyt rejt. A Dunakapu téri leégés nem egy okos városra vall, de főleg nem egy okos városvezetésre. A Dunakapu térre erőltetett norvég színekben pompázó hazugságpiac megdöglött, de igaza volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökének, ez valóban kuriózum volt. Egyedülálló, hogy egy város polgársága végignézte, ahogy a hagyományait sárba tiporja a demokratikusan megválasztott városvezetés, majd a helyére egy saját akarata szerint való torz förmedvényt erőltet, ami rövid időn belül kimúlik. Győr egy negatív értelemben vett kuriózum lett Magyarországon: egy tornász dirigál, műemlékeket rombol, tömi a haverok zsebét, eltapsol egymilliárd forintot egy csaló brókercéggel szövetkezve, és közben pedig egyre növekvő birtokot épít egy közeli kis faluban. A győriek még kilenc év után sem veszik észre, hogy milyen zsarnok tesped a nyakukon. A sport oltárán feláldozzák egy teljes város jövőjét, a képviselőik között olyanok ülnek, akik két fröccs után hánynak saját maguktól és attól, amit művelnek ezzel a várossal.

Ébresztő, kedves győriek!

Vegyék észre, hogy Önöknek éjjel és nappal hazudik a megyei napilap, a heti párthírmondó, a párttévé és a pártrádió. Olvassanak független győri hírforrásokat, beszélgessenek egymással, hallgassák a győri suttogókat, és figyeljenek oda a fideszes árulókra, akik már érzik a saját vesztüket, és keresik az egérutat. Mert az igazságot soha nem fogják megkapni attól a Kisalföldtől, ahol a főszerkesztő megtiltja, hogy bírálják a városvezetést. Sem a Győr pluszt hetilaptól, amit a tornyos házban hízottra ült ülepével igazgat egy fekete hajú nő, sem pedig abból a Győr Plusz rádióból, amelyiknek szerkesztője állítólag képes volt parancsra behálózni egy ellenzéki képviselőt.

A Dunakapu téri piac csúfos kipusztulása az első hatalmas repedés a győri fidesz páncélján, amit csak a pénz és az egymástól való anyagi függőség tart össze. Tizenhat egyéni képviselőjükből mindegyiket csak az tartja ott, hogy pénzt remélnek az egész buliból. Mi szóltunk előre, hogy Borkai bele fog bukni a Dunakapu téri rombolásba, a kérdés innentől már csak az, hogy kiket ránt magával.