Skip to content

“Muníció” Borkai Zsoltnak

Borkai Zsolt felkérte a győrieket, hogy írják meg tapasztalataikat és véleményüket arról a helyzetről, ami jelenleg Győrben a migránsokkal kapcsolatban kialakult.

Mi, győri városvédők, is megszólítottnak éreztük magunkat, íme levelünk, melyet eljuttatunk a megadott e-mail címre és egyben a helyi, valamint országos sajtónak is:

Tisztelt Polgármester úr!

Egyesületünk nem ért a bevándorlás politikához, ahogy Ön sem.

Egyesületünk nem ért a határrendészethez, ahogy Ön sem.

Egyesületünk nem ért a rendőri munkához, ahogy Ön sem.

Egyesületünk nem ért a közterület-felügyelethez, ahogy Ön sem.

Egyesületünk lokálpatrióta városvédő egyesület. Ahogy Ön nem.

zsolesznak

Az elmúlt időszakban mi magunk is tapasztaltuk azt, amire Önnek csak most nyílt ki a szeme. Mivel azonban a politika erősen rányomta a bélyegét a dologra, és olcsó haszonszerzés céljával a magyarokat és a győrieket is egymás ellen hergelik csak azért, hogy közben eltereljék a figyelmet tehetetlenségükről, úgy éreztük, nincs itt az ideje szólanunk. Tettük csendben a dolgunkat. Ahogy Ön nem tette.

Most viszont győriként megszólított minket is, arra kért, hogy mondjuk el, mi a véleményünk a kialakult helyzettel kapcsolatban, amit az országunkba és városunkba érkező migránsok áradata okozott. Mert Önök is tehetetlenek ezzel a dologgal kapcsolatban, mint megannyi magyar embertársunk. És tehetetlen Ön is a győri közterületeket ellepő migránsokkal szemben.

Nekünk nincs akkor apparátusunk, mint Önnek. Mi nem rendelkezünk akkor anyagi háttérrel, mint Ön. De minket nem is választottak meg a város vezetőjének, mint Önt! Önnek lett volna kötelessége a dolgokat még a maguk idejében helyén kezelni és megfelelően felkészülni arra, ami most van. Mert lehetett tudni, hogy előbb-utóbb egy menekülttábor közelsége hasonló állapotokat fog szülni. De kötelessége Önnek most saját hatáskörében cselekedni is, és nem tétlenül szemlélni a kialakult közállapotokat.

Ön gőgösen és a hatalmának teljében lévőkre oly jellemző magabiztossággal söpörte Vámosszabadi lakóinak, és a hozzájuk csatlakozó győriek ellenkezését a menekülttábor nyitásával kapcsolatban 2013-ban. Odáig merészkedett, hogy kijelentette, ez a probléma nem érinti közvetlenül Győr városát.

Hát tessék, tisztelt polgármester úr, itt vannak, és Győr közvetlenül érintve van!

De bizonyára Ön is tisztában van jellembéli gyengeségeivel, és bizonyára meg fogja találni a felelőst is a kialakult helyzetért. Előre borítékoljuk, hogy nem Önmagát fogja megnevezni, hiszen miért is tenné? Nem Ön tehet róla, hogy a globális politika miként alakul, nem Ön tehet a pártja által adott kormány hibáiról, nem Ön tehet az illetékes hivatalok működésének elégtelenségéről, és nem Ön tehet arról sem, hogy képtelenek kezelni ezt az emberáradatot.

Viszont Ön a felelős Győrért!

Nem most van itt az ideje a győrieket vegzálni ostoba kérdésekkel. A kérdések feltevésének ideje először 2009-ben jött el, amikor a Széchenyi téri leleteket szétrombolták. Aztán 2011-ben, amikor nekiestek a Duna-bástyának és mélygarázst erőszakoltak bele, vagy 2013-ban, amikor eldöntötte, hogy titokban megpályáztatja az Ifiház bontását, vagy éppen idén tavasszal, amikor kitalálta, hogy kiirtja a Püspökerdő 36 hektárnyi erdejét.

Önnek, kedves polgármester úr, elveszett a régi jó ritmusérzéke. Szöulban még megvolt. De mostanra, mintha botladozna egy kicsit, lehet, hogy egy csúfos bukás elkerülése érdekében itt lenne az ideje felállni a bársonyszékből, és úriemberhez méltón bevallani, ennyi tellett Öntől. Mert a jelek szerint sajnos tanácsadóit is rosszul választja meg, hiszen ekkora hibát elkövetni egy felelős csinovnyik nem engedte volna az urát – hacsak nem a vesztére bazírozik.

Kedves polgármester úr, ideje hát venni a kalapot. Álljon ki a győriek elé, köszönje meg bizalmukat, vak hitüket, és valljon színt. Ezt elrontotta. Hibázott, és nem tudta megvédeni Győrt a migránsok áradatával szemben. Nem tud rendet tartani a városban polgármesterként, mert a hatóságok sem Önnek engedelmeskednek, hanem az Ön fölött álló politikai hatalomnak. Ne küzdjön ellene, drága polgármester úr, a legjobb sportoló is elfárad egyszer. Vegye hát a szerelést, és hagyja el az öltözőt.

Vége – Fogadja el!