„Őslelet Győrött. – Igen érdekes történelmi nevezetességű alagútra bukkantak most a Rába-szabályozás munkálatainál. A vállalat gondnoka ezelőtt húsz évvel a püspökvár alatt fedezett fel egy alagutat és most az ev. Konvent épület előtt megtalálták ennek az alagútnak a folytatását. Felfedezését a rendkívül alacsony vízállás tette lehetővé. Érdekes, hogy az alagútba behatolva, alig 10-15 lépésnyire bennt régi puskacsöveket, karabélyokat, továbbá buzogányokat és néhány szakállas golyót is találtak. Az alagút a legnagyobb valószínűség szerint 1510-ből származik, a Perényi Péter idejéből, aki tudvalevőleg Győr várfalait is renováltatta. Úgy értesültünk, hogy ugyancsak e helyen megtalálták meglehetősen jó állapotban a régi bástya falait is. Az érdekes leletnek és az alagútnak sok nézője volt tegnap és tegnapelőtt„.
Az 1907. november 3-án kelt a tudósítás nem szól másról, mint az egykori XVII. századi győri vár egyik külső védművének feltalálásáról. A cikkben a szerző tévesen azonosítja az évet, de a helyet is, hiszen a vár bástyái nem nyúltak ki a mai Újváros területére. De nem is ez a fontos. Hanem az, amit találtak, és ahol. Ugyanis 2015-ben megtalálták ennek az alagútnak egy másik szakaszát is, az evangélikus iskola udvarán. Csak erről senkinek nem szóltak. Mert a régészeti munka drágítja a beruházást. Győrben ez naponta megtörténik. Pusztítják az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városának műemlékeit.
Ki gondolná, hogy az a sok kormos tégla még mindig ott van a föld alatt, ráadásul alakzatba rendeződve, mintha épület lett volna? No de Győrben nincs baj, a szokott koreográfia szerint jön a markoló, meg a beton – és nincs itt semmi látnivaló. Ha van, azt majd egy tündi-bündi ablakon keresztül valamelyik mélygarázsban tessék keresni! De majd inkább várják meg, amíg a polgármester átadja. Tényleg, a Dunakapu téri mélygarázsban található bemutatótermet átadta?
Sajnálatos, hogy az elődök nem beton-üveg cipősdobozokban, meg lezuhant lopakodó vadászgépekben éltek, mert akkor elég lenne csak kiásni meg kislagozni a régi épületek, a WHB meg régészeti céggé alakulhatna. Ma – sajnos – elég pénz van Győrben ahhoz, hogy a Belvárost behálózó egykori vár és kazamatáinak darabjait barbár módjára pusztítsák. Ezt a sok pénzt arra kellene fordítani, hogy feltérképezzék és feltárják a teljes járatrendszert. Amit be lehet mutatni, azt pedig mutassák be. A püspökség ott ül évek óta egy csodálatos kazamata-rendszeren, a karmelita templom alatt szintén szép járatok vannak, és akkor a Magyar-bástyáról még nem is beszéltünk.
Annyi csoda van még Győrben!
Miért nem lehet ma is egy ilyen szép helyi történeti emléket megcsodálni?
Miért kell titkolni, és titokban le is rombolni?