Az Arrabona Városvédő Egyesület útjára indította az Arrabona Fórum rendezvénysorozatát, melynek első találkozója február 20–án, pénteken volt. Az előadók és az érdeklődő győriek Győr közlekedésének történetét tekintették át közösen 1950-től napjainkig, az eltelt 65 évben elkészített rendezési tervek segítségével. Wimmer József, nyugalmazott közlekedési szakértő és Szabó Gyula előadásában áttekintettük az egyes évtizedek fejlesztési elképzeléseit, az elmaradt közlekedési beruházások indokait és hatásait.
A fórum vendégei sok érdekes kérdést is megfogalmaztak. Kiemelt téma volt a várost kettévágó vasút áthelyezésének lehetősége, vagy eredeti helyén megtartása esetén annak átalakítása olyan módon, hogy a városrészek közötti kapcsolat zavartalanabb és közvetlenebb legyen. Az elmúlt 65 év térképeinek áttekintése egyértelművé tette, hogy Győr elszalasztotta annak lehetőségét, hogy a Belvárost és Nádorvárost elválasztó vasúti nyomvonalat egy alkalmasabb helyre lehessen áthelyezni, a jelenlévők ezért a mai viszonyoknak megfelelő egyéb alternatívákat említettek, köztük a vasútállomás kelet felé eltolását, vagy félig a föld alá süllyesztését, esetleg teljes elfedését. Érintették az intermodiális központ kérdését, melynek terveire és előkészítésére eddig közel 1 milliárd forintot már elköltöttek, viszont még mindig nincs társadalmi megegyezés arról, hogy egyáltalán szükséges-e annak megépítése. A közlekedési szakértő felhívta a figyelmet a teherpályaudvar kérdésére is, illetve a Pálffy-híd nyomvonalán vezetett Fehérvári út régen tervezett kiegyenesítésére az említett területen keresztül, valamint arra, hogy előbb-utóbb ennek a szakasznak a teljes átformálása szükségessé válik. Elhangoztak ötletek a győri tömegközlekedés átalakítására, érintve egy esetleges villamoshálózat kiépítését, megtárgyalva az elővárosi vasúti közlekedés kérdését is, melynek szükségessége szintén kérdéses, mégis közel 800 millió forintot kiadott már erre a város.
Áttekintve 65 év közlekedési fejlesztéseit, szembetűnő volt az 1950-es években már tervezett Ipar utcai híd, amely folyamatosan szerepel a rendezési tervekben, mint kiépítendő nyomvonal. A körutak és sugárutak rendszerének egyik alapvető fontosságú eleméről van szó, melyhez szorosan kapcsolódik az évtizedekkel később megjelenő 821-es út meghosszabbítása a 82-es főútig. Wimmer József felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy már most érzékelhetően megnövekedett a város belső útjait terhelő forgalom az elkerülő szakaszok fizetőssé tétele miatt, és emlékeztetett, hogy a 90-es években megépített elkerülő éppen azért lett ingyenes, hogy a jelenleg újonnan kialakuló helyzetet megoldja. Az Arrabona Városvédő Egyesület építészei szerint teljesen rossz az a szemlélet, amikor a házakhoz tervezik meg az utakat és nem fordítva. Elsődlegesen az úthálózat racionális és rendszerszerű kiépítésének kell megtörténnie, s csak azután kerülhet sor a beépítésre. Ma, Győrben – különösen az ifjúsági olimpiát érintő beruházások esetében – ez sajnos nem így történik. Példaként említették az új aréna és uszoda körül kialakult parkolási és közlekedési gondokat.
Szóba került a belvárosi parkolási helyzet is, a beszélgetés résztvevői arra keresték a válaszokat, hogy miért nem működnek a meglévő parkolóházak úgy, ahogy egyébként kiemelt alkalmakkor – kényszerből – működnek. Általános vélemény volt, hogy a meglévő (Jókai utca, Révai utca) és tervezett (Dunakapu tér, Ifiház) parkolóházak rossz helyen vannak, kiesnek a fő közlekedési útvonalakból, helyzetüknél fogva pedig – egy kivételével – az amúgy forgalommal súlyosan terhelt belváros közlekedését nehezítik. A Révai utcában lévő parkolóház alapvetően jó helyen van, azonban csak akkor tölthetné be teljes mértékben funkcióját, ha a Révai utca tervezett meghosszabbítása a Fehérvári útig megtörtént volna. Így azonban körülményes és nehézkes a megközelítése. Szakemberek véleménye szerint a kaotikus közlekedési helyzetért a mindenkori városvezető politikusok a felelősek, mert túlságosan beleavatkoznak olyan szakterületekbe, amelyek önmagukban alapvetően a társadalom hasznára válhatnának, ha hagynák őket érvényesülni. Politikusaink saját céljaikat és érdekeiket a városra erőltetve kényszermegoldásokat szülnek, a mérnöki szakma pedig megtervezi, megépíti amit a fizika szabályai szerint még lehetséges. Ez oda vezet, hogy globális, az egész városra kiterjedő közlekedési rendszer kiépülése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen ezek a politikusi érdekek általában lokális szinten jelentkeznek, és nem veszik figyelembe az egész városra kiterjedő hatásukat – noha a szakma erre mindig figyelmezteti őket. Ebből kifolyólag a hibák halmozódnak, s minden józan szakmai figyelmeztetés ellenére mindig a politikai akarat győz, a mérnökök pedig tartják a hátukat. Különösen jó példa erre az immár 100 éve halogatott Ipar utcai híd megépítése, vagy a kissé „fiatalabb” 821-es út kivezetése a 82-es főútig. Mindegyik szakaszra óriási szüksége van Győrnek, helyettük azonban presztízsberuházások valósulnak meg, melyek nemhogy könnyítenék a város közlekedését, de néha indokolatlan terheket rónak az itt élőkre és ide látogatókra, nem beszélve a hosszú távú káros hatásaikról.
A közel két órás fórum végig jó hangulatban telt, a szakemberek és az érdeklődő győriek között kialakult párbeszéd pedig megerősített minket abban, hogy az Arrabona Fórum kiváló kezdeményezés. Sikerült egy olyan párbeszédet elindítani, ami mentes az aktuálpolitikától, noha érintőlegesen elkerülhetetlen azt megemlíteni, viszont alapvetően az együtt gondolkodásról, Győr életét hosszútávon jobbá tenni akarásról és a kellemes időtöltésről szólt. Az Arrabona Városvédő Egyesület köszöni mindenkinek a részvételt, és ahogy jeleztük, várjuk a győrieket érdeklő témákat.