Az Arrabona Városvédő Egyesület már többször kapta azt a vádat „bírálóitól”, hogy nekünk semmi nem tetszik, semmi nem jó, csak folyton pocskondiázzuk a jelenlegi városvezetést, sértődött vagyunk, alkoholisták, hőbörgők, kommunisták és fasiszták. Pedig mi mindössze szakmai szempontból kifogásoljuk a városvezetés beruházás-politikáját, fejlesztési stratégiáját, és úgy általában ebbéli szemléletét – többek között ez az oka annak, hogy nem is mondhatunk mást, mint ugyanazt mindaddig, amíg ebben változás nem történik.
Győr város jelenlegi vezetése észrevételeinket, bírálatainkat kizárólag politikai alapon képes kezelni és támadásként értelmezi. A felvetett szakmai kérdésekre az elmúlt hat évben soha nem válaszoltak érdemben (lehet, hogy nem is tudtak volna?) – az utóbbi időben pedig úgy tesz, mintha nem is léteznének a felvetett problémák, mintha nem is lenne ellenvélemény ebben a városban – önnön omnipotenciájuk teljes tudatában. Az észrevételeket válaszra sem méltatja és megítélésünk szerint ezzel súlyos hibát követ el. Egyesületünk mindig igyekezett bírálatait szakmai szinten tartani, még akkor is, ha azoknak politikai vetülete, következménye is volt. A városvezetés és az AVE közötti éles ellentétet – szerintünk – alapvetően az okozza, hogy ők nem hajlandók megérteni és elfogadni azt, hogy keresztény-konzervatív emberként nem követhetik a legszélsőségesebb neoliberális beruházás-politikai gyakorlatot, mert ezzel önmagukkal kerülnek súlyos ellentmondásba – mint ahogy ez be is következett.
Ma Győrben a modernnek mondott, letisztult, „trendi” és egyszerű minimalizmus, már-már puritánság az uralkodó építészeti stílus. Egyesületünk ezt „dobozépítészetnek” tartja, és azért bíráljuk, mert nem veszi figyelembe a környezetét, és nem is illeszkedik ahhoz, de nem is törekszik a harmóniára sem, sőt még harsogóan ki is hangsúlyozza a saját ténykedését. Ugyan a legkorszerűbb, de a legdrágább anyagokat használja, ami beruházói szempontból a legkifizetődőbb megoldás, viszont az építő szempontjából egyáltalán nem az. A piac diktátuma következtében Győrben ma már 400 ezer forint körül jár a négyzetméterenkénti bekerülési ár, ami már körülbelül a duplája a valódi értéknek.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a média minden új ilyen „trendi” dobozépítést szépnek és elismerésre méltónak hirdet. Nem is hagyja meg azt a szabadságot a győri polgárnak, hogy eldöntse, neki az új dobozházak, a színesen villogó hidak, a színjátszó szökőkutak, a betonüveg házak, rozsdamentes lencsék vagy a Városháza, a felújított Frigyes laktanya, a helyreállított Hősi emlékmű, esetleg a Pállfy-Schwarzenberg szobor tetszik-e jobban és melyiket tartja valóban szépnek. Mert akinek nem tetszik a dobozépítészet és a lencse, azt a médiafogyasztó csőcselék egyből teljes erőbedobással támadja, és közösíti ki a társadalomból, mondván semminek nem képes örülni. És bizony ez a liberalizmus rákfenéje is: toleranciára hív, egyenlőséget követel, de aki ellenkezik, annak nem kegyelmez és legszívesebben kiirtaná. A liberalizmus nem tűri az ellenvéleményt és a kritikát, a liberalizmus a legnagyobb diktatúra – a szabadosság diktatúrája.
A trendi liberális építészeti stílus legfontosabb ismertetőjele az egyszerűség mellett az, hogy mindent a pénznek és az üzleti érdekeknek rendel alá. Az elmúlt időszakban egyértelműen nyomon követhető ez a folyamat a győri beruházásoknál. A cél olyan erős, és diktatórikus, hogy a döntéshozó képes volt beáldozni a győri – és egyúttal össznemzeti – örökséget is jelentő Duna-bástyát, szemrebbenés nélkül lebontatta az Ifiházat, minden alátámasztható indok nélkül, nem tűrve ellentmondást.
Az Arrabona Városvédő Egyesület nem a fejlesztéseket, nem a modernitást kifogásolja, hanem az üzletszerű döntéseket és azok sivár építészeti megjelenítését kifogásolja, ami jelenleg elhatalmasodott a városban. Nem ért egyet azzal a szemlélettel, hogy az urbanisztikai tervezés és a városépítés legalapvetőbb törvényeinek figyelmen kívül hagyják csak azért, hogy eleget tegyenek a jelen beruházói érdekeknek. Nehéz vitázni olyanokkal, akik ezt nem értik és nem is akarják megérteni, mert az ütközik a saját érdekeikkel. És ezek azok az okok, amelyek miatt már körülbelül három éve nincs párbeszéd: a városvezetés a beruházók érdekeit tartja szem előtt, az AVE viszont Győr és a győriek érdekeit. A városvezetést nem is érdekli a mások véleménye, döntéseik így eleve hibásak. Tévedésük helyrehozása pedig nagyon nehéz feladata lesz a győrieknek, és sajnos sok van, ami már helyrehozhatatlan kárt okozott.
A jelenlegi győri beruházás-politika nem számol megfelelő súllyal a jövővel, csak a jelennel foglalkozik és teljesen eltorzítja Győr arculata olyanná, amit nem biztos a többség akar.