A Városház téren történő Győr Kereszt állítás gondolatával alapvetően egyetértünk, azt támogatni minden jóérzésű győri polgár kötelessége. Kollégáink speciális helyzete révén ismerhettük meg a kialakítás és az elhelyezés tervét. Ennek az ismeretnek a fényében és kellő időben tesszük meg az emlékmű elhelyezési javaslatát. A képeken ábrázolt Győr Kereszt emlékmű nem a mi szellemi termékünk, de a grafikák és a leírás igen. Úgy véljük, hogy a Győr Keresztek újra felidézésében igencsak jelentős szerepünk van, ezért érezzük magunkat feljogosítva, hogy javaslatunkkal éljünk az elhelyezés és kissé a kialakítás tárgyában. Nem gondoljuk, hogy ezzel megoldottuk a Városház tér problematikáját, de megnyitunk egy lehetőséget a város rejtett értékeinek kiaknázásához.
A tervezett Győr Keresztről magáról
A tervezett kialakítás, a hagyományos oszlopra emelt Vaskakas jó és hála isten konzervatív megoldás – a konzervatív szó itt a hagyományok tiszteletére utal -, az oszlop arányos, melynek megfelelő posztamensre emelésével a látvány az impozáns szintig lenne fokozható. Ráadásul a posztamens okot adhatna sztélé, illetve szövegmező tágabb kialakítására is. Ez csekély költségvonzattal jár, így ennek megfontolását feltétlenül javaslom. Az emeltebb talapzat (posztamens) nagyjából 1-1,40 m növekedést jelent, mely ilyen esetekben a légiesség fokozása, és a feltekintés szükségessége folytán a Városháza épülettel történő fokozott és remek építészeti együtt-hatást biztosítana. Egyesületünk vezetői jó pár emlékmű megvalósításánál és rekonstrukciójánál bábáskodtak, így bőven van építészeti, elméleti és gyakorlati tapasztalatunk a témában.
Erre alapozva bátran kimondható, hogy az egyedülálló optikai hatás ezen emlékművel kapcsolatban csak akkor képes előállni, ha maximálisan kihasználjuk a Városház épületében és a főbejárat előtti térben meglévő rejtett arányokat.
Ezeket a titkokat, hogy a munkát segítsük, most feltárjuk. Tesszük ezt abban a hitben, hogy a javaslat meghallgatást nyer, és komoly megfontolás tárgyává válik.
A Városháza és a tér
A Városháza épület oly korban épült, mely korábbi korok építészeti manírjait és arányait alkalmazta, szinte előírás volt, mely középület, mely történelmi stílus jegyeit hordozza. Esetünkben az épület a francia reneszánsz elemsorával ékesített, homlokzatait tekintve ugyanez érvényes a tömegének arányaira, szimmetriájára is. Az ismertetőkben neobarokknak mondják, de nem az, hanem jóval inkább neoreneszánsz.
Az összképet az egykori Tűztoronyra emlékeztető impozáns központi torony barokkra hangolja finoman, de jól látható, a késő-barokkra utaló kupolát a reneszánsz elemsor felfuttatása ellensúlyozza a toronytestre. A reneszánsz jellemzői között ismerjük fel a több szintet átfogó homlokzati oszlopokat, a lábazati kannelúrázást (gyémánt élű kváderezést), de árulkodó jel a portikusz melletti iker rocaille (kagyló), mely később az ugyancsak franciahonból indulva a rokokó stílus fő motívumaként hódította meg Európát.
A reneszánsz és annak e kései neoreneszánsz változata kedvelte a rendet, a szimmetrikus felépítéseket, az aranymetszés csodálatos arányának visszacsempészését. A ház és a tér itt már együtt él, egymásra hat, egymással „dolgozik”. Nem kell messze menni: nézzük meg Firenzében a Signoriát, vagy a Loire-menti reneszánsz kastélyok cort d’honneur-jeit, esetleg a Leonardo által tervezett Chambordi kastély exteriőrjét. Nincs ez másképp Győrben sem, ez a neoreneszánsz tér az egykori építész, Hübner Jenő hitvallása, melynek üzenete a reneszánsz alapon létesült régi városi tér- és utcaképzésre utal.
A reneszánsz terek egyedülálló szerkesztettségűek, beléjük ellipszis írható. Ennek szép példája a Széchenyi tér is, melynek bizonyítása az Arrabona Városvédő Egyesület tanulmányaiban már régen megtörtént.
(Az ellipszis görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó, ez a két pont a gyújtópont. A Városház téren is két gyújtópont van, mely ma nagyjából az ezüstfenyők környezetében található.)
A reneszánsz szerkesztettség kiemeli a gyújtópontokat, ezek értékes növények, vagy szobrok alakjában manifesztálódnak. Jól emlékszünk még ifjúkorunkból, hogyan parodizálta ezt a kommunista szobrok elhelyezése. A reneszánsz általában inspirálja a szellem embereit, hogy az alakzat átmérőinek metszéspontját is jellel lássa el. Az eredmény gyakrabban elíziumi, ritkábban rettenetes. A helyzet jelenleg valóban infernális, mert a döntéshozók, vagy vállalják a kockázatot (egy ősi és mégis új arányrendszer alkalmazását), vagy kitérnek az aranymetszés szabálya alól és félresiklanak. De diabolikus helyzet egyszerűen feloldható, látványkép kell mindannyiunk megnyugtatására, hát készítettünk néhányat.
Szobrok a gyújtópontban
1938-ban az eucharisztia évében Győr vezetői elhatározták, hogy az akkori Vilmos Császár utat Szent Istvánra nevezik át. Ezzel párhuzamosan a Városháza elé két szobor került volna, Szent István (véleményünk szerint ez téves, a valós cél V. István volt) és Mária Terézia. Ez a két jeles méltóság magyar király és magyar királynő emelte fel Győrt szabad városi és szabad királyi városi rangra, emléküket polgáraink hálával kell, hogy említsék. A háború a szobrok elhelyezését elsöpörte, István király 5/8-os makettjét ma „pónilovas” Szent Istvánként ismerjük. A teljes történetet pedig olvashatjuk az Arrabona Városvédő Egyesület tanulmányaiban.
Győr keresztjei
1599-ben ünnepelték először a vár és város visszafoglalását, a teljes papság, katonaság és polgárság jelenlétében. Körmenet volt a hét (és fél) bástyán, melyeket mint a hálaadás pontjait meg is jelöltek, stációk és fogadalmi keresztek alakjában, melyeket bátran tarthatunk Győr Keresztnek. Jelentőségük hatalmas, hiszen a hét Szentséget (életszentség) is szimbolizálták. Az utolsó tanút 1938-ban a Duna bástyával együtt semmisítette meg a „hálás” utókor.
A feloldás
Véleményünk szerint ragaszkodni kellene a városház és a tér szimmetriájához, melyet az elhelyezni tervezett Győr Kereszt végre kellően hangsúlyossá tesz, amennyiben a Szent István út szélesítésével kissé csonkolt ellipszis alakzat átmérőinek metszéspontjába kerül. Ez inspirálhatja majd későbbi időkben a további, gyújtópontokban elhelyezhető két szobor megvalósítását, így emelhető a tér méltósága, így válhat azzá, aminek eltervezték egykor. Micsoda felemelő érzés, hogy ezt a hitvallással felérő téralakítást ez a generáció teljesítheti be.
Ne feledkezzünk el a méltóságról, melyet e nemes szimbólum hordoz. Ez nem politika, jóval több: Győr élő szíve mindez, a helye pedig – ahogy a szívnek a centrum – a közép. Ne sajnáljuk a nagyjából négy négyzetméternyi díszburkolatot, mert a nyereség jóval nagyobb. A Győr Kereszt oszlop felállítási költsége a téren elfoglalt geometrikus helyzetétől független. Megtaláltuk a Városház épülettel történő harmóniát – gondoljunk a főbejárat kolonnádjára és a központi torony magasságbeli kiemeltségére -, és megszabjuk a gyújtópontokba később elhelyezett szobrok stílusát és méltóságát is. Ráadásul megoldást nyerhet a „látványpont” áthelyezésének igénye a Kormányhivatal oldalára, a Baross úti kerékpáros út kifutása mellé, ahonnan halszem optika nélkül is fényképezhetjük Győr egyik szimbólumát. A látványpontnak nagyon jó háttér lenne így a Városház és egyben a Baross út is.
Tudjuk, hogy a legfőbb közjogi méltóság avatja majd az emlékművet, legyen örök és történelem formáló emlék ez az új Győr Kereszt. Miért is ne mondhatnánk ki, mi voltunk a keresztény Európa bástyája, védőpajzsa. Ebben a világban erre még jobban kell emlékeznünk és belőle erőt merítenünk. Tudjuk, hogy ez a rendkívül fontos emlékhely csak így, együtt gondolva lehet igazán az, aminek jelentősége azt determinálja.
Szabó Gyula okl. ép. mérn. elnök
Arrabona Városvédő Egyesület
2021. február 18.