Az Arrabona Városvédő Egyesület észrevételei Győr készülő rendezési tervéhez

A Rendezési tervjavaslat összességében a jelenleg kialakult nagyon kedvezőtlen helyzetet kívánja legalizálni. Az anyag átolvasása után két olyan alapvető tényező merült fel, ami a javaslatot komoly mérlegelés tárgyává teszi.

  • A város jelenlegi közlekedési rendszere nem működik. A korábban kialakított rendszer a sorozatos változtatások és módosítások miatt ellehetetlenült. Az időközben megépült és még épülő beruházások miatt létrejött helyzetnek megfelelően teljesen új közlekedési koncepció kialakítása szükséges.
  • A 2016-os év új, a 300 négyzetméternél kisebb lakások építésére vonatkozó rendelete olyan dömpingszerű építési igényeket eredményezett, melyre az önkormányzat nem volt felkészülve (nem beszélve arról, hogy egyes információk szerint a kormány könnyíteni kíván az enné nagyobb alapterületű lakóingatlanok engedélyezési eljárásán is). Nagyon sok olyan építési engedélyt adtak ki, melyek nem feleltek meg az érvényben lévő rendezési tervnek. A város ezért a rendezési tervet a beruházói igényeivel párhuzamosan, vagy utólag módosította, és így olyan helyzet alakult ki, amely a korábbi szabályozás teljes felülvizsgálatát teszi szükségessé.

A korábbi városfejlesztési elképzeléshez készült alátámasztó vizsgálatok mára már teljesen ellehetetlenültek. A korábbi rendezési terv egyes elemei ugyan megtarthatók lennének, de annyira más a kialakult helyzet, hogy az egy teljes új vizsgálatot és annak eredményeképpen egy teljesen új koncepciót is kíván. Főleg úgy, hogy a rendezési tervet az elmúlt 10 év alatt több százszor kellett módosítani.

A tényleges helyzet megkérdőjelezi a hosszú távú településfejlesztési (2014-2030 ) terv, az Integrált Településfejlesztés Stratégia (2014 -2020), valamint az érvényben lévő hatályos Helyi Építési Szabályozás (GYÉSZ ) előírásait. Éppen ezért ezen dokuemntumok felölvizsgálatát és annak eredményekét azok módosítását is szükségesnek tartjuk.

A felülvizsgálatok utáni átalakításokhoz az alábbi javaslatokat tesszük:

  • A város fejlesztési elképzeléseit az urbanisztikai törvények alapelveinek szigorú betartásával, kötelező alapvizsgálatok elkészítésével kell formába önteni (laksűrűség, beépítettség, beépítési vonal, szintszámmutató, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, tömegközlekedés, élelmiszer ellátottság, orvosi, egészségügyi ellátás, kulturális és sportolási lehetőségek biztosítása stb). A törvények betartását nem elég előírni, azokat be is kell tartani és tartatni. Politikia alapon megfogalmazott „városi érdekekre” hivatkozva felmentést adni betartásuk alól, súlyos következményekkel jár, lásd a túlzsúfolt beépítéseket.
  • Meghatározó feltételként egy új koncepcióra épülő közlekedési tervet kell készíteni. Ennek elkészítése az elsődleges feladat, hiszen ez kell, hogy alapját képezze az új rendezési tervnek. Nem az épületekhez kell közlekedést, utat, parkolót tervezni, hanem a meglévő úthálózat egy tömbjébe kell a megtervezendő épületet elhelyezni és ahhoz csatlakoztatni.
  • Megoldatlan a győri tömegközlekedés. Sem a járatútvonalak, sem a járatok sűrűsége, sem a időbeosztás nem kedvező. A tömegközlekedésnek is az új koncepcióra kialakított közlekedési tervhez kell igazodnia, nem csak az iskolásoknak, nyugdíjasoknak kell a tömegközlekedés elérhetőségét biztosítani, hanem a munkába járóknak is. A tömegközlekedés népszerűségét azzal lehet növelni, ha drasztikusan lecsökkentjük a munkába járásra fordított időt. Az elégtelen tömegközlekedési szolgáltatás miatt jelentősen megnövekedett személygépkocsi használat a parkolási gondokat csak súlyosbítja, nem beszélve arról, hogy a politika ezzel látja igazoltnak status quo-ját, amely a minden talpalatnyi helyre parkolót telepíteni akarásról szól.
  • Továbbra is fenntartjuk azon javaslatunkat, miszerint a Belváros tehermentesítése céljából a közintézményeket, hivatalokat, szolgáltatók központjait és irodáit az ETO-Park kihasználatlan épületébe, vagy az Árkád üzletközpont mögött elterülő hatalmas üresen álló ingatlanon (a szeszgyár ipari parkba költöztetésével együtt) egy új közigazgatási negyedbe kell kiköltöztetni. Ez a mi koncepciónkban nem jelenti a Belváros elnéptelenedését, hiszen a felszabaduló ingatlanokban kulturális központok, múzeumok, hangverseny- és színháztermek, közösségi terek alakíthatók ki, illetve a Belvároson ejtett tájsebek (megyeháza stb.) korrigálhatókká, a zöldfelületek pedig bővíthetőkké válnának. Nem utolsó sorban pedig az örökös parkolási probléma végleges megoldást nyerne. A parkolás az ETO-Parknál adott, az új közigazgatási negyedben pedig célirányosan kialakításra kerülne (teremgarázsok, parkolóházak, illetve az irodaépületek alsó szintjeinek parkolóként történi kihasználása), az alternatív megközelítéshez pedig biztosítani kell a tömegközlekedést.
  • A város parkolási gondjait csak az új közlekedési koncepció szerint meghatározott helyekre épített parkolóházakkal lehet megoldani, ezek azonban semmiképp nem kerülhetnek a Belváros határain belül (14-es út, vasút, 821-es út, Mosoni-Duna folyó). A jelenlegi parkolóházak és mély- illetve teremgarázsok forgalomtechnikailag rossz helyen vannak, a tervezettek (volt Ifiház helyén) szintén. A kényelmes felszíni parkolás biztosítása a folyamatosan növekvő autószám mellett nem lehetséges. Mélygarázs építése Győr adottságai miatt nagyon költséges (magas talajvízszint) megoldás. Parkoló lemez építése szintén költséges, és teljesen értelmetlen, a tetőre telepített park (kvázi-zöldterület, amely nem egyenértékű a parkolólemez miatt megszöntetett zöldfelülettel) fenntartása, üzemeltetése komoly költséget jelent. Egy parkolóház építése harmad akkora területen kialakítva sokkal gazdaságosabb megoldás, azt azonban a közlekedési koncepcióba illesztetten kell elhelyezni, nem pedig utólag a közlekedési hálózatot hozzá igazítani.
  • A városban túlszaporodott körforgalmak belső körterületeinek parkosítását (az átlátást nem zavaró növényzettel) jó kezdeményezésnek tartjuk, és javasoljuk, hogy a körforgalmak középpontjába egy egy győri híresség szobrát is állíttassuk fel, a csomópontot pedig arról nevezzék el.
  • Az új rendezési tervben szigorúan elő kell írni, hogy az építészeti egységekben, tömbökben, az utcák foghíjaiba csak harmonikusan beilleszkedő épület építhető. A gazdasági előnyökkel indokolt túlzsúfolt beépítéseket meg kell tiltani. Szigorítani (illetve újraélszteni) kell a tervzsűri intézményét. Nekik kellett volna például megakadályozni, hogy ne épüljenek épületek a beépítési százalék be nem tartásával csupán azért, hogy a közművesítettség kihasználható legyen. A szabály változtatásával, a rendezési terv módosításával sorozatban következtek be a szabályossá tett borzalmas beépítések. A tervzsűri intézménye az ilyen elfajzások, és lovak közé dobott gyeplők elkerülése miatt van.
  • A városrészek központjainak (Sziget, Révfalu, Nádorváros, Gyárváros. Újváros stb.) eltérő színvonalon, lokális igények szerint felül kell vizsgálni, a hiányokat pótolni kell, és a központokat egységes színvonalra kell hozni – ahol eddig nem létezett, vagy elhalt, újra kell éleszteni.
  • Győrben az elmúlt időszakban nagyon sok helyen az építési igények miatt kivágták a fákat. Pótlásukról ott kellene gondoskodni ahol az irtást végezték. A városban egy intenzív faültetési és parkosítási programra van szükség, mert a mindent letérkövezünk szemlélet elsivárosodáshoz vezet. Az egyes tömbök, telkek zöldterületének előírásait, a kötelező parkosítást szigorúan felül kell vizsgálni és be is kell tartatni. Szigortani kell a fakivágási engedélyezést, csak a sérült, beteg fák kivágása legyen engedélyezhető, minden más esetben a jogszabály által megengedett legnagyobb visszapótlást és kártérítést kell előírni. Ezzel szoros összefüggésben javasoljuk, hogy az indokolatlanul lebontott Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ helyére ne parkolóházat, hanem inkább parkot építsenek, hiszen új park az utóbbi időben nem is létesült a városban.
  • A Püspökerdő mint a város zöld tüdeje a rendezési tervben kiemelt szerepet kell kapjon. Javasoljuk hogy a város 20 -25 éves távlati terv keretében alakítson ki egy arborétumot azon a területen, mely egy részében a szigetköz őshonos növény világát is bemutatja. A hosszú távú tervet egy országos kertépítő pályázat keretében kell elkészíttetni és a legjobbat azok közül megvalósítani, idegenforgalmi látványosságként a város új büszkesége lehetne.
  • Az új rendezési tervre tett javaslatok a város fejlesztését vertikális irányban képzeli el, és emellett érvel. Azonban ezt csak úgy lehet elfogadni, hogy csak a gyártelepek helyén kialakult tömbök esetében lehet érvényes, a jelenlegi gyakorlatban össze-vissza, vegyesen telepítve katasztrofális eredményre vezet. A javaslat továbbá feltárja az egyes témakörök konfliktushelyzeteit, azonban nem ad eredményre vezető javaslatot minden esetben. A bírálata nagyon is udvarias – ezért nem érzékelhető belőle egy átgondolt jövőkép sem.

Szigeti Ferenc

okl.ép. mérn.

Comments are closed