Bevándorlók Győrben

A győri beruházások nem a született győriek, hanem úgynevezett bevándorlók kezében van, ami mára már igencsak zavaró és felettébb káros körülmény lett. Ezek a „migránsok” nem itt születettek, nem értik a hagyományainkat, a városunk történelmét, küzdelmeit – a hely szellemét, éppen ezért teljesen máshogy viszonyulnak Győrhöz, tevékenységük motivációja pedig a karrier és a gyors, könnyen megszerzett profit. A beruházások esetében meghatározó szerepet játszó pozíciókban máshonnan ideszármazott a főépítész, a műemléki épületek területi felelőse és a közbeszerzéseken, pályázaton nyertes tervezők is. Vegyük például a Dunakapu tér esetét, ahol a városvezetés úgy választotta ki az ifjú tervezőt, hogy az ő megalomániás elképzeléseit…

Tovább olvasom

Anasztilózis

A Bécsi kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját – ahogy arról már írtunk – 1859-ben elbontották. Ami a föld felett volt elszedték, ami alatta, ott hagyták. Csak a mai kor bontói szedik fel minden ok nélkül a múlt emlékeit az utolsó kavicsig, bizonyítani akarván kortársaiknak, hogy ők aztán végképp eltörölnek mindent, ami nem általuk született. Ez Győrben például azzal egészül ki, hogy amit nem verhetnek szét, azt bebetonozzák, nehogy valaki esetleg arra vetemedjen, hogy meg akarja ismerni. A Bécsi kapu megmaradt szerkezetei tehát még ott lapulnak az aszfaltburkolat alatt – egyelőre. A bemutatott tervek ugyan nem térnek ki erre, de bízhatunk…

Tovább olvasom

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Az alábbi írás az Arrabona Városvédő Egyesület javaslatait részletezi a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportjának kezdeményezésére elindított egyeztetés kapcsán, mely Győr város településrendezési terve módosításának előkészítéséről szól. Győr településfejlesztési koncepciója, városfejlesztési stratégiája látszólag igyekszik felvenni a mai felgyorsult ütemű „fejlődés” ritmusát, azonban az eddig megvalósult fejlesztések, és a kialakult helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy mindez felülvizsgálatra – és nem utolsó sorban gyökeres, az eddigitől eltérő szemléletű változtatásra szorul. A legfontosabb és egyben a legkritikusabb területek a városi közlekedés, az úthálózat, a helyi tömegközlekedés és a parkolás (elsősorban a Belváros, de ugyanúgy a többi városrész esetében is). Különösen…

Tovább olvasom

Nyílt levél a Forster Intézethez

„A Forster Intézet a magyar örökségvédelem egyes számú letéteményese, amely névadójához, a jogvégzettségű művészeti íróhoz, a Magyar Tudományos Akadémia és a főrendiház tagjához, báró Forster Gyulához (1846 – 1932) hűen szakmai irányítóként vesz részt örökségi értékeink védelmében, megőrzésében, helyreállításában, fenntartható fejlesztésében.” (idézet a Forster Intézet honlapjáról) Az Arrabona Városvédő Egyesület hasonló küldetéssel dolgozik Győr városában immár hatodik éve. Győr mindannyiunk örömére dinamikusan fejlődik, a kereskedelem és az ipar területén kiemelkedő teljesítményt nyújt, és azt gondolná az ember, hogy egy ilyen jóléti környezetben a város vezetése hajlandó végre nagyobb tiszteletet és megbecsülést tanúsítani a műemlékeink és régészeti értékeink iránt. Sajnos azonban…

Tovább olvasom