Előbb a kapu, aztán a tér!

Sajnálatos, de ma senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Győr életét befolyásolók közül bárki hajlandó lenne akár egyetlen előre mutató lépést is tenni a történelmi városmag világörökséggé válásának elősegítésére. A világörökségi státusz ugyanis nem csupán „örömünnep” vagy „fesztivál”, hanem elvégzendő kötelességek és megőrzendő tradíciók hosszú sora – rengeteg munka. A legfőbb elv a büszke lokálpatrióta hagyománytiszteleten alapuló eredeti, a címet elnyert állapot megőrzése, hasznosítása és integrálása a mai környezetbe. Ez pedig sokaknál nem arat manapság tetszést. A világörökség részévé válásnak rögös az útja, sok jó cselekvést, még több szakismeretet és főleg erre irányuló vezetői akaratot igényel. Igazságtalanok volnánk azonban, ha…

Tovább olvasom

A Bécsi kapu

A Bécsi kapu tér alatt jelentős régészeti lelet rejtőzik kora újkori épített örökségünk szempontjából. Egy olyan különleges építmény megmaradt szerkezeteit rejti az aszfalt, amely messze túlmutat városunk határain, az egyetemes épített kultúra része, sőt – Európa legszebb reneszánsz várkapujaként – annak egyik csúcsa! Hazánkban egyike azon kevés építészeti emlékünknek, amely anasztilózissal hitelesen újra létrehozható, egyszerre hazai és nemzetközi, egyszerre páratlan és követendő példa földrészünkön és annak határain túl. Nem kell félni az anasztilózistól, hiszen számos sikeres példa mutatja nekünk – például Budán a Nagy rondella, vagy a Buzogány-torony és a Lihegő kapu –, hogy még a jóval kevesebb műszaki adattal…

Tovább olvasom

Bevándorlók Győrben

A győri beruházások nem a született győriek, hanem úgynevezett bevándorlók kezében van, ami mára már igencsak zavaró és felettébb káros körülmény lett. Ezek a „migránsok” nem itt születettek, nem értik a hagyományainkat, a városunk történelmét, küzdelmeit – a hely szellemét, éppen ezért teljesen máshogy viszonyulnak Győrhöz, tevékenységük motivációja pedig a karrier és a gyors, könnyen megszerzett profit. A beruházások esetében meghatározó szerepet játszó pozíciókban máshonnan ideszármazott a főépítész, a műemléki épületek területi felelőse és a közbeszerzéseken, pályázaton nyertes tervezők is. Vegyük például a Dunakapu tér esetét, ahol a városvezetés úgy választotta ki az ifjú tervezőt, hogy az ő megalomániás elképzeléseit…

Tovább olvasom

Anasztilózis

A Bécsi kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját – ahogy arról már írtunk – 1859-ben elbontották. Ami a föld felett volt elszedték, ami alatta, ott hagyták. Csak a mai kor bontói szedik fel minden ok nélkül a múlt emlékeit az utolsó kavicsig, bizonyítani akarván kortársaiknak, hogy ők aztán végképp eltörölnek mindent, ami nem általuk született. Ez Győrben például azzal egészül ki, hogy amit nem verhetnek szét, azt bebetonozzák, nehogy valaki esetleg arra vetemedjen, hogy meg akarja ismerni. A Bécsi kapu megmaradt szerkezetei tehát még ott lapulnak az aszfaltburkolat alatt – egyelőre. A bemutatott tervek ugyan nem térnek ki erre, de bízhatunk…

Tovább olvasom

Lélekvesztő a sivatag tengerén

Fruhmann Antal nevéhez számos rangos győri épület fűződik, többek között a Lloyd épület nagyszerű átépítése is. Egykori kollégánk tisztelte és szerette városát, mert a bontásra ítélt Bécsi-kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját, 1858-ban részletekbe menően dokumentálta. Arról nem szól a fáma, hogy lokálpatriotizmusa és szakmaszeretete miatt üldözte-e őt az akkori hatalom, vagy esetleg nevezték-e futóbolondnak, megmosolyogni való különcnek, netán alantas politikai szándékoktól vezérelt sértettnek, mindenesetre a híres kaput végül egyszerűen elbontották. Igen nagy szerencse a merénylettel felérő cselekedet kapcsán, hogy legalább kőelemeinek döntő részét megkímélték, és így láthatóak ma is a Lapidáriumban. A valóban barbár rombolás – ahogy ma sem –…

Tovább olvasom