Építész gondolatok – A jövő Győrben épül! – De minek?

Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a város vezetése milyen Győrt épít számunkra. A modernnek mondott, trendi építészetben a saját nagyságát és eredményességét érzi megjelenítve. Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy a városvezetés a hozzáállása a műemlékvédelmi kérdésekhez nem éppen a legmegfelelőbb. Ők azt a téves szemléletet vallják magukénak, hogy múlt építészeti emlékei egyenlők a füstös téglákkal, melyeket gazdaságosabb elbontani, mint rekonstruálni, vagy korszerűsíteni. Győr ma mindenben a fővárost követi – biztos, ami biztos. Ha Budapest bont, akkor Győr is bont. Ha Budapesten kiirtják a fákat, mert útjában állnak a beruházási érdekeknek, akkor Győrben is ugyanúgy, ugyanazzal az álindokkal. Minden…

Tovább olvasom

A fehérvári kapu márványtáblája

A mai cikkünk egy utánközlés. Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy Győr város történetének nagyon sok aspektusa nem ismert sem az itt élők, sem pedig az ide látogatók előtt. A sablon-történeteket hallhatják a borsos áron “megvett” divatos sétákon, de a város valódi történetét csak a korabeli dokumentumok ismerőitől hallhatják, akik nem az interneten “vadásszák” egybe mondandójukat. Furcsa fintora az életnek az alábbi eset, hiszen ahogy alant olvashatják, ma, 2016. március 31-én van a 121. évfordulója annak az eseménynek, amikor az egykori győri vár híres Fehérvári kapuját végleg elkezdték bontani. Ez megsemmisülésének napja, és ezen a szomorú napon kerül elő egy…

Tovább olvasom

A Bécsi kapu

A Bécsi kapu tér alatt jelentős régészeti lelet rejtőzik kora újkori épített örökségünk szempontjából. Egy olyan különleges építmény megmaradt szerkezeteit rejti az aszfalt, amely messze túlmutat városunk határain, az egyetemes épített kultúra része, sőt – Európa legszebb reneszánsz várkapujaként – annak egyik csúcsa! Hazánkban egyike azon kevés építészeti emlékünknek, amely anasztilózissal hitelesen újra létrehozható, egyszerre hazai és nemzetközi, egyszerre páratlan és követendő példa földrészünkön és annak határain túl. Nem kell félni az anasztilózistól, hiszen számos sikeres példa mutatja nekünk – például Budán a Nagy rondella, vagy a Buzogány-torony és a Lihegő kapu –, hogy még a jóval kevesebb műszaki adattal…

Tovább olvasom

Bevándorlók Győrben

A győri beruházások nem a született győriek, hanem úgynevezett bevándorlók kezében van, ami mára már igencsak zavaró és felettébb káros körülmény lett. Ezek a „migránsok” nem itt születettek, nem értik a hagyományainkat, a városunk történelmét, küzdelmeit – a hely szellemét, éppen ezért teljesen máshogy viszonyulnak Győrhöz, tevékenységük motivációja pedig a karrier és a gyors, könnyen megszerzett profit. A beruházások esetében meghatározó szerepet játszó pozíciókban máshonnan ideszármazott a főépítész, a műemléki épületek területi felelőse és a közbeszerzéseken, pályázaton nyertes tervezők is. Vegyük például a Dunakapu tér esetét, ahol a városvezetés úgy választotta ki az ifjú tervezőt, hogy az ő megalomániás elképzeléseit…

Tovább olvasom

Lélekvesztő a sivatag tengerén

Fruhmann Antal nevéhez számos rangos győri épület fűződik, többek között a Lloyd épület nagyszerű átépítése is. Egykori kollégánk tisztelte és szerette városát, mert a bontásra ítélt Bécsi-kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját, 1858-ban részletekbe menően dokumentálta. Arról nem szól a fáma, hogy lokálpatriotizmusa és szakmaszeretete miatt üldözte-e őt az akkori hatalom, vagy esetleg nevezték-e futóbolondnak, megmosolyogni való különcnek, netán alantas politikai szándékoktól vezérelt sértettnek, mindenesetre a híres kaput végül egyszerűen elbontották. Igen nagy szerencse a merénylettel felérő cselekedet kapcsán, hogy legalább kőelemeinek döntő részét megkímélték, és így láthatóak ma is a Lapidáriumban. A valóban barbár rombolás – ahogy ma sem –…

Tovább olvasom