Bevándorlók Győrben

A győri beruházások nem a született győriek, hanem úgynevezett bevándorlók kezében van, ami mára már igencsak zavaró és felettébb káros körülmény lett. Ezek a „migránsok” nem itt születettek, nem értik a hagyományainkat, a városunk történelmét, küzdelmeit – a hely szellemét, éppen ezért teljesen máshogy viszonyulnak Győrhöz, tevékenységük motivációja pedig a karrier és a gyors, könnyen megszerzett profit. A beruházások esetében meghatározó szerepet játszó pozíciókban máshonnan ideszármazott a főépítész, a műemléki épületek területi felelőse és a közbeszerzéseken, pályázaton nyertes tervezők is. Vegyük például a Dunakapu tér esetét, ahol a városvezetés úgy választotta ki az ifjú tervezőt, hogy az ő megalomániás elképzeléseit…

Tovább olvasom

Anasztilózis

A Bécsi kaput, Európa legszebb reneszánsz várkapuját – ahogy arról már írtunk – 1859-ben elbontották. Ami a föld felett volt elszedték, ami alatta, ott hagyták. Csak a mai kor bontói szedik fel minden ok nélkül a múlt emlékeit az utolsó kavicsig, bizonyítani akarván kortársaiknak, hogy ők aztán végképp eltörölnek mindent, ami nem általuk született. Ez Győrben például azzal egészül ki, hogy amit nem verhetnek szét, azt bebetonozzák, nehogy valaki esetleg arra vetemedjen, hogy meg akarja ismerni. A Bécsi kapu megmaradt szerkezetei tehát még ott lapulnak az aszfaltburkolat alatt – egyelőre. A bemutatott tervek ugyan nem térnek ki erre, de bízhatunk…

Tovább olvasom

Mire jó egy főépítész Győrben?

Főépítészünk tevékenysége az elmúlt időszakban – sőt eddigi győri tevékenysége során – nem a város urbanisztikai céljai és építészeti alapelvei érdekében zajlott, sokkal inkább a politika kiszolgálását látta elsődleges feladatának. A tisztánlátás érdekében lássuk, mit ír elő a Nemzeti építéspolitika egy főépítésznek: – érvényesítenie kell a szakmai hozzáértést a jogszabályok által nem szabályozott területeken; – az elfogadott építészeti és környezetalakítási elemek érvényesítését; – feladata az ország építészeti hagyományainak tiszteletben tartása és olyan új építészeti értékek szorgalmazása, melyek emelik a minőségi színvonalat. Hogy ez miként valósul meg Győrben, ítéljék meg Önök. Az új építészeti előírások az eddiginél is nagyobb szabad kezet…

Tovább olvasom

A Szövetség utcai fa-holocaust

Ahogy azt egy korábbi cikkünk kapcsán már idéztük 1897-ből, Győrben minden beruházást a fák kiirtásával kezdenek. Valahogy a győri városrendezés során mindig a fákat hagyják ki a számításból. Azok valahogy láthatatlanok mind a főépítész, mind pedig a beruházók számára, mintha nem is lennének – illetve ha vannak, azokat ki kell irtani. Nincs ez másképp a Szövetség utca 14-es számú főútra való kikötése esetében sem. A minap arra jártunk, és még utoljára beszélgettünk egyet azokkal a fákkal. Elköszöntünk tőlük, és elnézést kértünk azok miatt, akik a haláluk árán látják megvalósulni a fejlődést, a modernizációt, az innovációt és még ki tudja, minek…

Tovább olvasom

Ceterum censeo – a győri közlekedési helyzet

Cato szavait idézve – de semmit elpusztítani nem szándékozva – az alábbiakat kell megjegyeznünk a Győrt sújtó közlekedési káosszal kapcsolatban. Nem szeretnénk azzal kérkedni, hogy mi bezzeg megmondtuk. Előre szóltunk, hogy a Jedlik-híd nem jelent valós műszaki megoldást a győri közlekedési problémákra, sokkal inkább csak szaporítani fogja azokat. Ezért még egyszer szeretnék kihangsúlyozni, hogy bizonyos műszaki összefoglaló megállapítások megléte, vagy éppen meg nem léte vezetett oda, hogy Győr jelentős része – ahogy a Kisalföld 2016. január 13-án címlapján is megírta – naponta legalább két alkalommal látványosan összeomlik a rá zúduló forgalom súlya alatt. Alapos átdolgozás után, még 2006-ban jóváhagytak egy…

Tovább olvasom