Ez a kémény is útban van…

A régi Győrben, ha nyugatról fújt a szél, a várost vagy jó pörkölt napraforgó illat, vagy a frissen sült keksz lágy vaníliája fonta koszorúba. A gyárak dolgoztak, az emberek végezték a munkájukat és a Kisböskén állva a Duna lágy hullámai felett az ember látta az üzemek ablakaiból kiszűrődő fényeket. Elképzelte, hogy belül már sajtolják az……

Tovább olvasom

Kicsit Harlem, kicsit Manhattan…

Az ismert dalszöveg-részlet óta immár majdnem harminc év telt el, de úgy látszik, egyeseknek ez is kevés volt. Az első győri Manhattant, leánykori nevén a Kun Béla 1 lakótelepet, asszonynevén Marcalváros 1-et, a tréfás kedvű városháziak nevezték el így, a másodiknál már nem volt meg ez a jókedv. Ma meg már ki bírná őszinte jókedvvel……

Tovább olvasom

Ceterum censeo – a győri közlekedési helyzet

Cato szavait idézve – de semmit elpusztítani nem szándékozva – az alábbiakat kell megjegyeznünk a Győrt sújtó közlekedési káosszal kapcsolatban. Nem szeretnénk azzal kérkedni, hogy mi bezzeg megmondtuk. Előre szóltunk, hogy a Jedlik-híd nem jelent valós műszaki megoldást a győri közlekedési problémákra, sokkal inkább csak szaporítani fogja azokat. Ezért még egyszer szeretnék kihangsúlyozni, hogy bizonyos……

Tovább olvasom

Szövetdarabolás

„Senki sem tölt új bort régi tömlőbe, mert az új bor szétrepesztené a tömlőt, és elfolyna, sőt a tömlő is tönkremenne. Hanem az új bort új tömlőbe kell tölteni. Aki pedig óbort ivott, az nem akar újat, mert ezt mondja: Az óbor a jó.” Az emberi szövetek darabolása, miután a lélek a másvilágra költözött, a……

Tovább olvasom