Jó reggelt, Laczó Balázs!

Laczó Balázs 2017. február 13-án, hétfőn közölte álláspontját a Kisalföld nyomtatott változatában, Házak városa címmel: Azt mondják, jobb később, mint soha. Bár a vázolt probléma – tudniillik az eszetlen ad hoc építkezések városszerte – idővel egyre csak nagyobb lesz. Biztató, hogy kisalföldes berkekben is kezdenek kinyílni a szemek, a sűrű ködbe egyre többször hatol be a napfény. Egyesületünk évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az óriási ütemű győri lakás- és egyéb célú építések csak a helyzetbe hozott haverok mekkája, egyébként senki másnak nem származik belőle semmi jó. Az építőanyagárak emelkedtek, velük együtt a négyzetméterárak is, csak éppen az…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – Győr zöldfelületei

A kiválasztott kertészek, szakértők és a főépítész szemlélete Győr zöldfelületeivel, parkjaival, ligeteivel – általában a város természeti környezetével, annak védelmével kapcsolatban kialakított koncepciója sajátos, és ami a legfontosabb: hibás. A Győrben zajló beruházások közös jellemzője, hogy kivétel nélkül fakivágásokkal kezdődik, látszólag ez alapkövetelmény. Mindezt pedig azzal magyarázzák, hogy „majd ültetünk helyette”. Az a lehetőség, hogy a kivágás helyett – némi munkát belefektetve – úgy döntsenek, hogy az élő természetet megtartva gondolják át a koncepciót, úgy tűnik, szóba sem kerül. Ennek a szemléletnek mintegy védjegyévé vált a Hős Fa elpusztítása. Holott előttük volt a példa, Lőrincz József munkája, az Ifiház. De…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – A jövő Győrben épül! – De hogyan?

A gyors és nagy volumenű építkezések hatását vizsgálva arra a megállapításra jutottunk – és ezt a győri főépítész is alátámasztja –, hogy nincs itt semmi probléma, hiszen az új közlekedési terv a már kiadott építési engedélyek alapján készül. Igazán bölcs előrelátás. Felvetődik azonban a kérdés, hogy azok a kiadott engedélyek mennyire feleltek meg a városépítési koncepciónak és mennyire követték a rendezési tervet. Eláruljuk, semennyire. Csaknem minden esetben utólagosan módosítani kellett a rendezési tervet, hogy az összhangban legyen a kiadott engedéllyel. Vagyis nem a város érdekei érvényesültek elsősorban az engedélyek kiadásánál, hanem a beruházók diktáltak. Azokon a helyeken történik minden „fejlesztés”…

Tovább olvasom

Kicsit sem Manhattan – de annak akarják

Amikor az ember egyetemre jár, tanul urbanisztikát, sajnálatos ugyanakkor, hogy a tudományterület specializációjával párhuzamosan veszít gyakorlati használhatóságából. Mindez azon egyetemet végzett, a gyakorlatban is működő szakemberek hibája, akik hajlamosak elfelejteni az intézmény kapuján kilépve az ott elsajátított ismereteket. Ezért van az, hogy a fejlesztéseknek mondott, de valójában kizárólag üzleti hasznot termelő beruházások jöhetnek létre, az úgynevezett fejlesztők, a pénzemberek nem tekintenek másra, csak az általuk meghatározott idő alatt megtermelt minél nagyobb profitra. A befektetők a legritkább esetben tanultak urbanisztikát, a velük közreműködő szervilis szakemberek ellenben igen, és a szakmának néha muszáj nemet is mondani, ezzel terelve a befektetési kedvet a…

Tovább olvasom

Bevándorlók Győrben

A győri beruházások nem a született győriek, hanem úgynevezett bevándorlók kezében van, ami mára már igencsak zavaró és felettébb káros körülmény lett. Ezek a „migránsok” nem itt születettek, nem értik a hagyományainkat, a városunk történelmét, küzdelmeit – a hely szellemét, éppen ezért teljesen máshogy viszonyulnak Győrhöz, tevékenységük motivációja pedig a karrier és a gyors, könnyen megszerzett profit. A beruházások esetében meghatározó szerepet játszó pozíciókban máshonnan ideszármazott a főépítész, a műemléki épületek területi felelőse és a közbeszerzéseken, pályázaton nyertes tervezők is. Vegyük például a Dunakapu tér esetét, ahol a városvezetés úgy választotta ki az ifjú tervezőt, hogy az ő megalomániás elképzeléseit…

Tovább olvasom