Jó reggelt, Laczó Balázs!

Laczó Balázs 2017. február 13-án, hétfőn közölte álláspontját a Kisalföld nyomtatott változatában, Házak városa címmel: Azt mondják, jobb később, mint soha. Bár a vázolt probléma – tudniillik az eszetlen ad hoc építkezések városszerte – idővel egyre csak nagyobb lesz. Biztató, hogy kisalföldes berkekben is kezdenek kinyílni a szemek, a sűrű ködbe egyre többször hatol be a napfény. Egyesületünk évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az óriási ütemű győri lakás- és egyéb célú építések csak a helyzetbe hozott haverok mekkája, egyébként senki másnak nem származik belőle semmi jó. Az építőanyagárak emelkedtek, velük együtt a négyzetméterárak is, csak éppen az…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – válaszok az Építész Kamara kérdéseire

Tisztelt Kollégák! Sajnálatos, de nem tudtam elég hamar reagálni a kérdésekre, így jelen formában, az Arrabona Városvédő Egyesületen keresztül adom közre véleményemet. A téma jelenleg is húsba vágóan aktuális, legyen valaki a barikád innenső, vagy túlsó oldalán. A 300 négyzetméteresnél kisebb, csak lakást tartalmazó új építésű épületek építési engedély kötelem alóli kivonása – újabban az e mértékig bővített lakóházakkal is ugyanez a helyzet – alaposan felkavarta a szakmát. Milyen építtetői reakciókat váltott ki az új eljárás? Megértették-e, hogy bár az eljárás elvileg egyszerűsödött, a tervezési munka inkább több lett? Mennyire sikerül ezt érvényesíteni a tervezési díjakban? Az építtetők – ahogy…

Tovább olvasom

A kémény-terelés

Tegnap erre járt a Mikulás, és kinek-kinek érdemei szerint tett csizmácskájába virgácsot, vagy cukrot, diót, mogyorót. Nem mindegy, hogy ki mit tett az elmúlt évben, és milyen fényesre vikszolta a csizmácskáját. Ám ha a csizma fényesen csillog, úgy a kisebb-nagyobb csínyek ellenére csak pottyan valami az üres szárba. Épp ilyen Mikulás-váró hangulatban áll félig-meddig megoldatlanul a volt olajgyári kémény ügye is. Bár a légynek sem ártott, mégis útjában van a „haladóknak” meg a jövőt építőknek, mert az oda erőltetett fejlesztés megint egy kissé nagyra sikeredett, úgy nyelte el a környezetét, mint a beton a Duna-bástyát. A most épülő betonmonstrum nem…

Tovább olvasom

Világörökség lett Le Corbusier munkássága

Huszonegy új helyszínnel – köztük Le Corbusier munkássága – bővült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája a világörökségi bizottság vasárnap befejeződött 40. ülésszakán Isztambulban. Az autodidakta francia építésznek és teoretikusnak, a XX. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyiségének hét országban 17 épületét vették fel a világörökségi listára. Az idei nevezést három kontinens hét országa, Argentína, Belgium, Franciaország, India, Japán, Németország és Svájc közösen nyújtotta be. Mindeközben Győrben, a néhai Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ épületének helyén – amely Le Corbusier modern építészetet megalapozó öt alapelvéből ötöt magában hordozott – fű nő. Hirdeti, hogy sikerült egy zseniális…

Tovább olvasom

Építész gondolatok – Győr zöldfelületei

A kiválasztott kertészek, szakértők és a főépítész szemlélete Győr zöldfelületeivel, parkjaival, ligeteivel – általában a város természeti környezetével, annak védelmével kapcsolatban kialakított koncepciója sajátos, és ami a legfontosabb: hibás. A Győrben zajló beruházások közös jellemzője, hogy kivétel nélkül fakivágásokkal kezdődik, látszólag ez alapkövetelmény. Mindezt pedig azzal magyarázzák, hogy „majd ültetünk helyette”. Az a lehetőség, hogy a kivágás helyett – némi munkát belefektetve – úgy döntsenek, hogy az élő természetet megtartva gondolják át a koncepciót, úgy tűnik, szóba sem kerül. Ennek a szemléletnek mintegy védjegyévé vált a Hős Fa elpusztítása. Holott előttük volt a példa, Lőrincz József munkája, az Ifiház. De…

Tovább olvasom