Skip to content

Mire is kéne emlékeznünk ma?

Ma sok keresztény ünnepel, hiszen Virágvasárnap van, a húsvéti ünnepkör egyik igencsak jeles napja. Mi győriek tudjuk, hogy városunk 750 éves királyi város mivoltának ünnepi éve, az erről való megemlékezések zenitpontja van. Hiszen az ünnepi év logója is a „fülesbástya” a kora-újkor hadászatának remeke, mely nem jelent mást, mint hogy a kiemelt esemény Győr a kereszténység védelmében betöltött szerepe, és az azt megalapozó történelmi tett.

Az Országzászló és a kegyelet

A rendszerváltozás utáni Magyarország elsőként újraépített Országzászlója a 2008. évben felavatott győri. Az 1934-ben avatott zászló hű mása igen csekély különbséggel épült oda, ahová az eredeti alkotók valaha megálmodták. Az újraépítéskor komoly vitát váltott ki úgy az Országzászló, mint az Apostoli Kettős Kereszt elhelyezése. Az ellenzők úgy érveltek, hogy letakarja a régi-új emlékmű az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékművet, nem illenek egymáshoz, rossz térkompozíciót alkotnak. Az azóta eltelt jelentős idő megoldotta ezt a feszültséget, mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy ez a három fontos emlékhely és térelem valódi és szerves egységet alkot.

Újévi köszöntő

Ismét öregebbek lettünk egy évvel, mely sok tekintetben különbözik a már mögöttünk lévőktől. Sokak véleményével egyezik, hogy ez az év nem a legszerencsésebbek egyike volt. De nem gondolva a sok bajra, inkább könyveljük ezt el úgy, mint a nagy változások évét. Változott a külső világ, szinte kifordult sarkaiból, és nem igazán tudjuk, hogy mindezen történések egy korszak végére tettek-e pontot, vagy egy világkorszak fordulópontját jelentik.

Csángó gyermekekért gyűjtés 2020

Az Arrabona Városvédő Egyesület a sok éve tartó hagyományt folytatva ismét karitatív gyűjtést szervez a moldvai magyar csángó gyermekek magyar nyelvű tanítása elősegítéséért. A magyar tanulás ügye Moldvában a Csángó Magyarok számára a megmaradással azonos, ezért kiemelt Nemzeti Ügy.