A győri cégérek valaha európai szinten híresek, jegyzettek voltak, gondoljunk csak az Aranyhajóra, vagy a Vastuskóra. A mai napig számos klasszikusnak mondott régebbi és újabb cégér színesíti a győri belváros utcaképét, hírül adva a járókelőknek, érdeklődőknek vajon milyen árudával, vagy szolgáltatással találkoznak a cégér melletti ajtón belépve.
Cégér alatt általában értjük az egyszerű, festett falsíkban elhelyezett, vagy az arra merőlegesen álló pléhtáblát, de ide szoktuk sorolni az egyes szakmák jellemző szerszámait stilizáltan, vagy realisztikusan ábrázoló műveket, sőt az egészen díszes, térben is megjelenő, szobrászi műgonddal létrehozott alkotásokat is.
A mi cégérünk nem ilyen, két fontos szempont különbözteti meg az előbb felsoroltaktól. Egyrészt már nem létezik, másrészt egészen nagy méretű és épített volt.
A Király utca és a Baross út meghosszabbítása ként a Káptalandombra vezető Lépcső köz sarkán állt. A furcsa építményt egykor hordozó kőgyámok ma is ott ívelnek a két köz sarkát alkotó tűzfal között.
Az egykori szórólap tanúsága szerint a szomszédos épület földszintjén régóta működött porcelán és üveg kereskedés, Drobni Antal tulajdonosról nyerve a nevét. A cégér építmény a rendelkezésre álló források szerint 1922-ben létesült, és nagyjából három évtizeden át hirdette a kereskedést. Megszűnésének ideje nagyjából egybeesik a háború utáni idők államosításával, mely esetünkben magának az üzletnek a megszűnését is jelentette.
Az üzlet és a cégér-építmény képe az 1930-as évekből A kis Baross út felől fényképezve
A kapuszerű építmény furcsa alakjával uralta a Lépcső köz bejáratát, amely ma lepusztulva, sivár kietlenséggel tátogat a Király utcára. Az építmény stílusok egymásra hatásából építkezik, erősen jelen van a barokk, még inkább a rokokó, természetesen „neo” formában, de főképp a felső szakaszon láthatjuk a szecesszió megnyilatkozását is. Sokan rávágnák, hogy hiszen ez egy giccs, egy oda nem illő hangulatkeltő építmény, egyáltalán nem kár, hogy elbontották.
Mi városvédők mindezt másképp látjuk, mert belelátunk szakmánknál fogva az építészeti jelképek mögé és megértjük azt a kort, mely egy ilyen alkotást életre hívott. A sokszor provinciális köztéri alkotások évtizedes jelenlétükkel nem vettek el a belváros történelmi hangulatából, hanem inkább sajátságos módon és formában gazdagították azt. Ebben a kapuépítmény reklámépítményben, ha tetszik speciális cégérben nem kizárólag a lart pour lart törekvés nyilatkozik meg, mintegy magamutogatásként, hanem a megkülönböztetés vágya. Egy a létesítéskor már patinás, több mint száz éves (alapítva 1813.) kereskedő cég, nyilván dinasztia minőségi megkülönböztetésre való törekvését kell itt sokkal inkább meglátnunk.
A közelebbi képeken jól látható az erős díszítettség
Az üzletportálok bontása utáni elsivárosodás
Ami viszont mindenki számára fel kell, hogy tűnjön a cégér építményt meghatározó Győr Szabad Királyi Város címer. Ebből úgy tűnik a Drobni egy igazi lokálpatrióta cég volt. Mert lokálpatrióta dominanciájú cégért még Győrben sem találni máshol.
A második világháború után hazánkban számba vették a műemlékeket és Győrben is elkészült a műemléki gyűjtemény, a lajstromozás és vele főleg az állagmegőrzési szempontokon nyugvó beavatkozások listája is. Az ötvenes években a műemléki körökben a történelmi városmagok utcaképei védelmében egyfajta purista szemlélet nyert teret. Ennek lényege volt, hogy a sokféle üzletportált megszüntették, így adva vissza a portálok által valóban sokszor eluralt épület földszintek eredeti arcát. A harcot a portálok ellen persze fűtötte a kapitalizmus eme csökevényei, valójában a magyar polgárság ellen folytatott permanens forradalom és osztályharc. És lássuk be egy kommunista országban nem volt szükség üzletekre a szó eredeti értelmében, hiszen áru sem volt, kereskedelem sem volt. A folyamat természetesen elvadult, és a közölt fényképek bizonyítják sivár, falanszter szerű építészeti tereket eredményezett, de mindez az álszent puritánság nem volt idegen a kommunizmustól sem. Ilyen ideológia mentén pusztult el a furcsa, de igen egyedi építmény.
Szerintünk szegényebbek lettünk nélküle, mert a történelmi belvárosba a hangulat nem kötözik be magától. Így az arra érdemes egykori utcaképi kis elemeket sorban helyre kell állítani.
Ennél a cégér építménynél könnyű dolgunk van, mert újra alkotásához részletes képek állnak a rendelkezésünkre, ráadásul tartószerkezete is ott van még a helyszínen. Feladat lesz, hogy valószínűleg a Lépcső köz belseje felé is homlokzatot kell majd alkotni. Így lesz teljes az alkotás.
Ezennel meghirdetjük a programot: A cégér építmény legyen vissza és helyre állítva!
Győr, 2022. december 30.
Szabó Gyula elnök
Arrabona Városvédő Egyesület
A közölt fényképeket a Régi Győr honlap üzemeltetője Kozma Endre bocsátotta rendelkezésünkre, melyért köszönetelemet fejezem ki.